Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Figyelő

62 tudósainak mintegy 50 %-a /a természet- és társadalom-, valamint a humán tudományok foglalkoztatják a teljes létszám 15-20 %-át, az agrártudományok mintegy 4—5 %-át/. — IL'INjM. - POPOUDIN,A. : Racional"'noe.iszpol'zovanie naucsno-tehnicseszkih potencialov. /А tudományosműszaki potenciál ésszerű hasznosítása./ = Ékonomicseszkoe Szotrudnicsesztvo Sztran-Cslenov SZÉV /Moszkva/ , I983. 5. ПО . З1-ЗЗ. P- ír M A kubai tudomány és technika eredményei I959 előtt Kubában csupán a havannai orvosegyetemen folyt felsőfokú oktatás. A forradalom vezetői njomban elkötelezték magukat a tudomány és a technika gyors fejlesztése mellett. Felismerték, hogy a K+F elválaszthatatlan az oktatástól, és hogy a tudományos és kutatási ráfordítások eredménytelenek lennének az oktatás széles körű és mindenoldalú fejlesztése nélkül. 196l-ben a kormány az alfabetizációs kampány keretében fiatalok ezreit küldte vidékre irást és olvasást tanitani. 1962-ben újjászervezték a felsőoktatást és a tudományos akadémiát. A 70-es évek közepéig több ezer fiatal végezte el a különböző egyetemeket és felsőoktatási intézményeket. A kezdeti időszakban képzett oktatószemélyzet hiányában a hallgatók egymást tanították. Fidel Castro szerint az ország jövője a tudós közösségek jövőjétől függ, kulcs-szerepet szántak hát a kutatásnak Kuba fejlesztésében. Több kutatási központot létesítettek az akadémia, az ipari, az egészségügyi minisztérium és az egyetemek fennhatósága alatt. Szakemberek százait irányították át a termelésből a kutatásba. Az intézetek megszervezése nehéz feladat volt, tevékenységük értékelése során főképpen stabilitásukat, anyagi és emberi erőforrásaik fejlődését, munkájuk irányvonalának kijelölését vették figyelembe, komolyabb tudományos eredményeket.az első időkben nem kellett elérniük. Az országos tudománypolitika irányitószerveként 1974-ben megalakult az Országos Tudományos és Műszaki Tanács /1976-tól Tudományos és Műszaki Állami Bizottság/. De már ezt megelőzően kialakultak bizonyos mechanizmusok a kutatási tevékenység összehangolására egyes gazdasági ágazatokban, és sor került országos konferenciákra is. Mindez segítette a munkák összehangolását, a kutatásokra vonatkozó információk terjedését, a jövőbeli fejlesztési intézkedések megalapozását. Tulajdonképpen a hivataloq. irányító szervezet létrehozása előtt is központilag irányították a tudományos-műszaki tevékenységet, egyeztették a K+F feladatok és az. ország társadalmi-gazdasági fejlesztési céljai közötti stratégiai és gyakorlati érdekeket. Az 1974-1975-ig terjedő időszak az "irányított tudományfejlesztés" szakaszának nevezhető, amikor még nem alakult ki a tudományos és müsza-_