Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Figyelő
63 ki tevékenység központi irányitási szervezete, de megindult a tudományos intézmények létrehozása, felszerelése, a tudományos káderek kiképzése, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése. E folyamatban nagy szerepe volt a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak, valamint a nemzetközi szervezeteknek és egyéb államoknak. A hetvenes évek végén Kubában már több mint száz intézet, laboratórium és kísérleti állomás működött, melyek megközelítően 5 000 tudóst és mérnököt meg 6 000 technikust foglalkoztattak. I98O végén 200 000-en tanultak az ország 40 egyetemén, 10 000 oktató irányítása alatt. Az ország korlátozott pénzügyi erőforrásai miatt az alapkutatás legfőbb feladatának azt tartják, hogy javítsa a tudósok kommunikációs lehetőségeit és készségét, szélesítse látókörüket, és a kutatási tevékenység elsősorban a kubai problémák megoldására törekedjék. Közvetlen gazdasági eredményeik miatt az alkalmazott kutatások és a fejlesztési tevékenységek előnyt élveznek. A tudományos információellátás javítását szolgálja az 1985-1986-ban létrehozandó uj központi tudományos és műszaki könyvtár, melynek állományában 10 000 tudományos könyv és 7 000 folyóirat lesz megtalálható. A könyvtár másoló és egyéb szolgáltatásai segítségével kívánják terjeszteni a tudományos irodalmat az intézetek között. A kubai tudományos információs intézet műholdon keresztül kapcsolatot teremt a szovjet információkereső rendszerrel is. A Kubai Tudományos Akadémia végleges szervezete 1980-ra alakult ki, ekkorra gyakorlatilag minden tudománypolitikai döntéshozó szervezetet az Akadémiának rendeltek alá, csupán az orvosbiológiai kutatások irányítását hagyták meg az Egészségügyi Minisztérium fennhatósága alatt. Kuba 120 tudományos, ipari és orvosi kutatóintézete közül 22-t az Akadémia működtet. Az Akadémia 1 000 kutatót foglalkoztat: az ország összes tudósának és mérnökének 10 %-át.Kubai statisztikai adatok szerint 1980-ban az ország 9,9 millió lakosa közül 11 400 töltött be kutatói és 9 100 technikusi munkakört, 1985-re a tudósok és mérnökök száma 17 O00-re, a műszaki személyzet száma 12 500-ra emelkedik. Az Akadémia fő funkciója a legfelsőbb szintű tudományos tervezői tevékenység. Az Akadémia két tanácsadó testülete a kormán-nyal és a kommunista párttal együttműködve határozza meg a kutatási < prioritásokat , jelöli ki a fő kutatási irányvonalakat és osztja el az alapokat. A jelenlegi ötéves terv a tudomány és technika fejlesztése területén 17 kiemelt témát határozott meg, további 8 feladatkör kapcsolatos a környezet és a természeti erőforrások védelmével, az ipari K+F feladatainak száma meghaladja a százat .
