Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

59 s ez még akkor is kevés, ha a honvédelmi kutatások súlya jelentéktelen. Az országban későn köszöntött be az ipari forradalom, későn ismerték fel, hogy a kutatás és a gazdasági fejlődés között pozitiv összefüggés áll fenn. Olaszország jelenleg a hetedik az ipari hatalmak között, s ez nem kis mértékben az ipar erőfeszitéseinek köszönhető. Tesini szorgalmazta tudománypolitikai törvény kidolgozását, a K+F költségvetések és programok tudatos tervezését. Romita álláspontja szerint egy általános kerettörvény elfogadtatása nem lenne könnyű a sok ellentétes érdekű intézmény, hatóság miatt. Törekszik viszont a célok világos megfogalmazására, a szükséges erőforrások számbavételére, a jo­gi szabályozásra. Javasolta, hogy egy vagy kétévente készítsenek kuta­tási és innovációs tervet; meghatározva a ráfordítandó teljes összeget, s az elosztás irányelveit. Romita fontosnak tartja a tudományos minisztérium átszervezését, illetve megszervezését, hiszen az olasz tudományos miniszternek alig van közvetlen hatalma — tárca nélküli miniszter. A tudományos miniszter stábjának különleges feladata van: értékel­nie kell a különféle kutatási területek iránti igényt, a kutatásokat, a kutatási eredményeket, el kell készíteni a részletes kutatási progra­mot és szétosztani a különböző kutatási szervezetek között. Az alkalmazott kutatásban komoly költségvetés szétosztásáról gon­doskodik a miniszter /1982/83-ban 1 700 000 millió lira/. E pénzösszeg egy részét egyes kiemelt területek országos kutatási terveire fordít­ják, kutatási szerződések kötésével, hasonlóan a brit Rothschild-elvhez. Romita javaslatokat tesz a tárcaközi gazdasági tervező bizottságnak, mely az illetékes ipari bizottsággal együtt készíti el a különböző gaz­dasági szektorok terveit, és ezekhez kapcsolódnak a megfelelő "orszá­gos kutatási tervek". így készült el az országos energia tervhez csat­lakozó energia kutatási terv, vagy az országos Űrrepülési és űrkutatá­si terv. A jövő fontos programjai az elektronika, a repülés, az űrkuta­tás, a biotechnika és a vegyészet. Az országos kutatási terveken kivül a kutatási miniszter finan­szírozza a CNR alkalmazott /célra orientált/ kutatási terveit, vala­mint a kis- és középvállalatok igényeit kielégitő kutatást /1982-ben 700 000 millió lira, 1983-ban 1 ООО 000 lira/. Az állandó stábbal és hivatali hatalommal rendelkező önálló kutatási minisztérium létesíté­sét az ipar is támogatja. A minisztérium szerepet játszhatna a nemzet­közi kapcsolatok irányításában, a külföldi tudományos, tudománypoliti­kai életre vonatkozó információk összegyűjtésében és feldolgozásában. Dr. Németh Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom