Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Figyelő
FIGYELŐ A tudományos-technikai erőforrások ésszerű hasznosítása A tudoraányos-technikai haladás gyorsulása, a tudomány szerepének növekedése az újratermelésben megnövelte a K+F kiadásokat és a K+F szférában foglalkoztatottak számát. Ez azzal is összefügg, hogy a tudomány és a technika mindinkább önálló termelőerővé válik, s a népgazdasági komplexumok keretében tudományos-technikai komplexumok jönnek létre. Az utóbbi években a KGST-tagországokban szakadatlanul növekedtek az abszolút K+F kiadások: 1970-1980 között a növekedés Bulgáriában 2,1-szeres, Magyarországon 2,8-szoros, az NDK-ban 1,8-szoros, Lengyelországban 3,3-szoros, a Szovjetunióban 1,8-szoros és Csehszlovákiában 1,6-szoros volt. Az I97O-I975 és I975-I98O közötti időszakban megfigyelhető azonban a ráfordítások növekedési ütemének lassulása: Bulgáriában 48,4 és 42 %, Magyarországon 80,0 és 56,4%, Csehszlovákiában 39»3 és 15 %• A KGST-országok többségében 1971-1975 között a nemzeti jövedelemből a K+F kiadásokra jutó rész növekedett, a következő időszakban stabilizálódott, esetleg csökkent is. I97O-I98O között a K+F kiadások elérték Bulgária nemzeti jövedelmének 2,1 majd 2,3 %-á.t, Magyarországon 2,8-ról 3,7 %-ra, a Szovjetunióban 4,0-ról 4,7 %-ra és Csehszlovákiában 3,6-ról 3,8 %-ra nőttek. A K+F szféra fontosságát mutatja, hogy ezek a növekedési ütemek valamenynyi KGST-országban meghaladták a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A hetvenes években az alap-, az alkalmazott kutatásokra, valamint a fejlesztésre fordított összeg aránya a KGST-országokban a következőképpen alakult: 1,5:3» 3 :5»2. Aligha lehet megállapítani a K+F munka típusainak valamennyi KGST-országra érvényes optimális arányát. Ez az arány tények sokaságától függ, figyelembe kell venni az elért tudományos-műszaki szinvonalat, a K+F munka kialakult irányait, az egyes országok specializálódását, a termelési potenciál fejlettségi szintjét stb. A tudományos-technikai haladás azonban minden országban függ az alapkutatás fejlettségétől. Ilyen körülmények között nagy jelentősége van a koordinált tudományos-műszaki politikának, amely a KGST-tagországok tudományos-műszaki erőforrásainak optimális kihasználását teszi lehetővé. I