Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
33 mények" kiválasztásának, izolálásának és mérésének ezen nehézségei a . legtöbb ipari és mezőgazdasági innováció esetében megsokszorozódnak". A ráforditások megállapításánál is nehezebb a szerteágazó hatások, eredmények számbavétele, s főleg számszerűsítése. Egy OMFB tanulmány megállapítja : "A kisérletek során bizonyitást nyert, hogy általában konkrét termelő-értékesitő egységek /Т +É/ esetén sem határozható meg —jelenlegi ismereteink szerint— az 1 Ft K+F ráfordítással elérhető tiszta jövedelemhez való hozzájárulás, mert a K+F hatása nem választható el a T+É rendszer hatékonyságát befolyásoló többi tényezőtől. "21/ s ha mindeme nehézségeket le is küzdjük, még mindig ott van az összehasonlithatóság problémája^ "A jelen gyakorlat áttekintése nem szolgál olyan termelékenység-mérési.rendszerrel, amely egy adott szervezeten belüli időbeli, vagy szervezetek közötti összehasonlításra alkalmas."22/ Ugyancsak Schainblatt ismerteti azt az eljárást, melyet a Borg Warner cégnél alkalmaznak, s melynek lényege az, hogy egy-egy év végén minden egyes projektumot abból a szempontból értékelnek, hogy azok menynyire teljesítették célkitüzéseiket , 23/ Ez az eljárás persze csak ott alkalmazható, ahol a célok rendkivül élesen definiálhatók, azaz a K+F munka utolsó lépcsőiben, de semmiképpen sem a tudományos produktumok létrehozása szempontjából döntő fázisokban. Természetesen minden kutatás célirányos, "teleologikus", s ez a célirányosság nagyon is fontos sajátosság. Ám a célok és eredmények megfelelése már nem állitható követelményül mindenkor, hiszen számos esetben nem a kitűzött célnak megfelelő, mégis igen jelentős tudományos eredmény születik. A hatékonyság-számitás valamennyi nehézsége ellenére a produktumok mérésére, értékelésére szükség van. A Vasipari Kutatóintézetben kidolgoz-,, tak egy eljárást, mely egyszerre több szempontot próbál érvényesíteni. ' A kutatások gazdasági értékelésének nevezett eljárás az egyes —műszaki jellegű— produktumok licenciaértékének megállapítása alapján rangsorol. Eszerint egy-egy uj termék, illetve technológia licenciaértéke az 20/ FREEMAN, Ch.: Measurement of output of research and experimental development. /А kutatás és a kisérleti fejlesztés outputjának mérése./ Paris,1970,UNESCO. 26 p. 21/ A K+F tevékenység hatékonysága elemzésének tapasztalatai. Az OMFB előterjesztése a TPB részére. 1982.április, 7.p. 22/ SCHAINBLATT,A.H.: How companies measure the productivity of engineers and scientists. /Hogyan mérik a vállalatok a tudósok és a mérnökök produktivitását./ = Research Management /New York/,1982.3-no. 10.p. Ld. még Kutatás-Fejlesztés, 19ß3.2.no. 151-158.p. 23/ SCHAINBLATT,A. H.: i.m. 11.p. 24/ Ismerteti: KORÁN I.: A kutatások eredményeinek mennyiségi értékelése . = Közgazdasági Szemle, 1968.7-8.no. 936-945.p.
