Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

34 L = z . i . T /vagy H/ képlet alapján számolható ki, ahol z az eredmény rangfaktora, a licenc dij százalékában, ó. az időtényező, a dijazott ciklus hossza években, T^ pedig a termék évi termelési értéke, ami helyett a képletben H /évi haszon/ is szerepelhet, z és i értékét a következő két függvény alapján számolják: z = f/u,b,o,t/, ahol u = az újszerűség foka, b = a feladat bonyolultsága, о = a megoldás szinvonala, t = az alkalmazhatóság tömegtényezője; illetve i = f/v,

h,é/, ahol V = az ágazat fejlődési sebessége, h = a kutatás helyi részvételi aránya, é = a bázistermelés értékvolumenének osztálya. A hét független változó mindegyikének négy verbálisan viszonylag élesen definiált fokozata van, melyek szerint az értékelés történik, s melyek alapján egyszerű számtani átlagszámítás segitségével z és i értékét / %-ban illetve évben/ megállapítják. Az egyes szempontok szerin ti értékelést szakértők végzik. Ez az eljárás ha nem is tökéletes, szemléletében mindenképpen el remutató, mivel komplexebben próbálja megvalósítani a tudományos produktumok értékelését. De természetesen a csak gazdasági szempontokat sem szabad túlhangsúlyozni: "Az ember nemcsak kenyéren él, a gazdasági növekedés nem lehet végcél, hanem csak eszköz más célok elérésére. Következésképpen teljesen helyénvaló a tudományos-műszaki outputok vonat kozásában a nem gazdasági értékek primátusát hangsúlyózni".25/ 25/ FREEMAN,

Ch.: i.m. 29.

p.