Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984
1. szám - Szemle
22 mazhat, amely már jóval korábban és rendszeres gyakorisággal jelent meg a szakirodalomban. A fentiek persze nem azt jelentik, hogy az uj ismeretanyag létrehozása és az információ tárolása és visszakeresése egymást kizáró fogalmak; ezek feltételezik és kiegészítik egymást — de mindegyiknél a funkciójának legmegfelelőbb eszközt kell alkalmazni. A tezauruszok tehát rendszerint nem tartalmazzák a legfrissebb kifejezéseket,és legtöbb esetben valamely szélesebb szakterület, mint pl. a demográfia, a politikai tudományok, a közgazdaságtan vagy a szociológia fogalmait, illetve terminológiáját dolgozzák fel. A glosszárium ezzel ellentétben kizárólag a legújabb fogalmakkal és terminológiával foglalkozik egy pontosan behatárolt, igen specifikus részterületen. A tezauruszban nem szerepelnek definíciók, a glosszáriumban viszont minden fogalmi tételnek van definíciója, sőt ezt még kiegészíti a források bibliográfiája is. A tezauruszban az átfogó jelleg és a bonyolultabb elrendezés miatt nehézkes az eligazodás. A glosszáriumban sokkal könynyebben el lehet igazodni, maguk a kutatók is különösebb nehézség nélkül használhatják tudományos munkájuk során, mig a tezaurusz Riggs szerint elsősorban az indexelés területén alkalmazható. AZ IDEÁLIS MEGOLDÁS: AZ INTERCONCEPT GLOSSZÁRIUM A három paradigma tárgyalásakor utaltunk mindazokra az előnyökre, amelyeket Riggs az INTERCONCEPT Glosszárium bevezetésétől remél. Nem foglalkoztunk azonban a glosszárium felépítésével kapcsolatos konkrét elképzelésekkel. Tisztázni kell mindenek előtt azt, hogy nem egyetlen glosszáriumról van szó, hanem a szükségleteknek megfelelően kiválasztott, gondosan körülhatárolt és pontosan meghatározott szakterületek mindegyikéhez külön-külön glosszáriumot szerkesztenek, amelyek állandó bővítéséről és szükség esetén átdolgozásáról is gondoskodnak. A GLOSSZÁRIUM FŐ RÉSZEI Minden INTERCONCEPT Glosszárium öt részből áll: 1. Bevezetés, 2. Fő rész, 3- Index, 4. A források bibliográfiája, 5« 4 szerkesztők, közreműködő szakértők név- és címjegyzéke. Az első rész elmagyarázza az INTERCONCEPT Glosszárium sajátos működési elvét és logikáját, elsősorban azért, hogy a felhasználó képes legyen ezt a rendszert megkülönböztetni egyrészt a konvencionális értelemben vett glosszáriumoktól, másrészt a lexikográfiái és a terminológiai paradigmákon alapuló szakrendszerektől. Optimális megoldás, hogy egyöntetű, "szabványosított" bevezetővel látják el valamennyi INTERCONCEPT Glosszáriumot. Persze ez a bevezető adott esetben —a konkrét szükségleteknek megfelelően—módosítható, kiegészíthető. A fő rész a fogalmi tételek szisztematikusan elrendezett felsorolásából áll. /Ezek belső felépítését később külön ismertetjük./ A szisztematikus elrendezés igen előnyös az uj fogalmak gyors és
