Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

23 helyes megértése szempontjából. Nem lehet univerzális megoldást aján­lani a glosszáriumok osztályozási rendszereinek megválasztásához, meg­szerkesztéséhez. A legkedvezőbbnek az tűnik, ha az osztályozási rend­szert a glosszárium tárgyát képező szakterület szakértői dolgozzák ki, tekintve, hogy az ő szakértelmük szavatolhatja, hogy az osztályozási rendszer helyesen tükrözze a feldolgozott szakterület fogalmi nómenkla­túráját, ennek struktúráját és kategóriáit. Mindemellett van néhány kész, egyetemes rendszer, amelyeket helyes figyelembe venni /pl. az ETO és az UNESCO Tezaurusz/.24/ Gondolni kell az egyes glosszáriumok kompa­tibilitását biztositó rendszer kidolgozására is; Riggs szerint ennek modellje a FID által kidolgozott BSO lehetne. 25/ Az alfabetikus index tartalmazza a fő részben szereplő valamennyi szakszót. Mivel egy fogalmat több szó is jelölhet, fontos követelmény, hogy ezeket kivétel nélkül tartalmazza az alfabeti­kus index, tehát valamennyi szinonima egyenrangú státusszal rendelkez­zék. Előfordul az is, hogy egy szakszó több fogalmat jelöl, ilyenkor el­kerülhetetlen az utalások alkalmazása, amelyek a fő rész különböző fo­galmaihoz irányitanak. A forrásbibliográfia tartalmazza a glosszá­rium összeállitásánál felhasznált valamennyi forrásmű bibliográfiai adatait. Minden bibliográfiai tételt szám illetve betűkóddal kell ellát­ni, ily módon ezeket a fo rész tételeiben is fel lehet tüntetni. A for­rásbibliográfia legfőbb jelentősége abban áll, hogy minden INTERCONCEPT Glosszáriumot információvisszakereső rendszer­ré alakit át, hiszen a felhasználót elvezeti olyan primér dokumentumok­hoz, amelyekben az uj fogalmak első izben nyertek magyarázatot és bizo­nyítást. Ez persze távolról sem jelentheti azt, hogy a glosszárium fel­adata lenne minden uj fogalom teljes bibliográfiájának összeállítása. Az olyan tájékoztatási rendszerek segítségével, mint pl. az SSCI 26/ az INTERCONCEPT Glosszárium bibliográfiájából kiindulva könnyen el lehet végezni az uj fogalmakra vonatkozó valamennyi lényeges forrás összegyűj­tését . A glosszáriumot lezáró névjegyzék tartalmazza a szer­kesztők és a közreműködő szakértők nevét, munkahelyi cimét, főbb müvei­ket. Ajánlatos a névjegyzék tételeit is kódolni, ily módon a főrészben szereplő meghatározások mellé irhatok, ami jelentős mértékben növeli ezek hitelét. 24/ AITCHISON.J.: i.m. 25/ COATES,E. - LLOYD, G. - SIMANDL,D.: The BSO manual. The de­velopment, rationale and use of the Broad System of Ordering. /BSO ké­zikönyv. A BSO rendszer kifejlesztése, leirása és használata./ The Hague, 1979.' 157 p. /FID publications 58О./ 26/ GARFIELD, E.: On the literature of th.e social sciences and the usage and effectiveness of the Social Science Citation Index. /А társa­dalomtudományi szakirodalomról és a Társadalomtudományi Hivatkozási In­dex használatáról és hatékonyságáról./ Paper presented at the Biennial Conference of the Institute for Information Scientists, 18-20 June 1976, St Andrews, Scotland. Reprinted in Current Contents /Philadelphia/ , 1976. 34.no. 5-10.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom