Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1984

1. szám - Szemle

17 Riggs viszont vizsgálatait már az első pillanattól kezdve leszükiti a társadalomtudományi információ területére, emellett vizsgálatainak tár r gyát —még általános és elmeleti konklúziók levonásával is— mindig konk­rét, funkcióikban elemzett szakrendszerek alkotják. Emellett Riggs sok­oldalú kisérleteket végzett az általa kifejlesztett glosszáriumokkal, elsősorban a COCTA tevékenységének keretében. A glosszáriumon kivül fon­tosnak tartja nemzetközileg hozzáférhető társadalomtudományi deszkrip­torbank kialakitását. 6. ábra A definiciók bevitele az adatbankba 0 Sorszám 1 Szakkifejezés 2 Szakkifejezés szövegkörnyezeti összefüggésben 3 A fogalom definiense 4 A fogalom magyarázata 5 A fogalom elemzése 6 A fogalom szinonimája 7 A fogalom használatának körülhatárolása 8 Bibliográfiai forrás 9 A szakkifejezést és a definiciót létrehozó intézmény A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TERMINOLÓGIA ALAPKÉRDÉSEINEK JELENTÉSTANI VIZSGÁLATA MIÉRT VAN SZÜKSÉG DESZKRIPTORBANKOKRA? Magától értetődő, hogy a deszkriptorbankok elválaszthatatlanok a terminológiától. A deszkriptorbankok egyre inkább a társadalomtudományi szakirodalmi tájékoztatás kulcsfontosságú tényezőivé válnak. Sokan ter­vezik egy átfogó, univerzális társadalomtudományi deszk­riptorbank létrehozá sát. ' Va n olyan vélemény, amely szerint egy ilyen társadalomtudományi deszkriptorbank elsődleges információs tevékenységek alapját, illetve kiindulópontját képezhetné. Lehetőséget nyújtana pl. különböző szakszótárak szerkesztésére, amelyek azonositanák a különböző társadalomtudományi kutatási irányzatok által eltérő felfogásban hasz­nált terminológiák közös fogalmi elemeit, továbbá hozzájárulna az eddi­gieknél is sokkal hatékonyabb információkereső nyelvek gyors és eredmé­20/ WHITELOCKjP.C.: A descriptor bank of social science terms. /Társadalomtudományi szakkifejezések deszkriptorbankja./ = International Classification /Frankfurt a.M./,1982.3.no. 145-151.p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom