Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983
1. szám - Figyelő
50 A Testület fő feladatai a következők: - a kormánytámogatású tudományos és műszaki fejlesztési tevékenység elő mozdítása, - tudományos és tudománypolitikai intézmények szervezése, - tudományos és műszaki fejlesztési program-tervezetek értékelése, - tudományos és műszaki fejlesztési elképzelések továbbitása a politikai döntéshozók felé, - előrejelzés, prognosztizálás, - az ágazati K+F tevékenység figyelemmel kisérése, az ágazatközi egyensúly alakulásának nyomon követése.prioritások felállítása. Az első három feladat a politika a tudományért, a második három pedig a tudomány a politikáért kategóriájába esik. /Ez utóbbi területen egy másik szerv, a Kormányzati Politika Tudományos Tanácsa is működik./ A Testület jelentéseit az összes miniszterhez eljuttatja. Működésének első szakaszában /1966-1971/ a kormányzati K+F ráfordítások trendjeit vizsgálta, s ezekből vont le következtetéseket a tudománypolitika számára. Emellett közzétette rendszeres évi jelentéseit; a kormány megbízásából megvizsgálta a holland részvéte lü nemzetközi programokat. Jelentést készített pl. az egy etemi kutatások szervezéséről és finanszírozásáról, a tudománypolitika fejlesztési irányairól. Olyan nemzeti programok megvalósítását szorgalmazta, melyek társadalmi szempontból különösen fontos terű leteket érintenek. Javasolta a Testület egy tudománypolitikai p é n ügyi alap megteremtését, amelyből a "hézagpótló" kutatásokat lehetne finanszírozni. A Testület működésének második szakasza a tudománypolitikai miniszter hivatalba lépésével /1972/ kezdődött. A miniszter 197^—ben előterjesztett javaslatai, valamint a világban megmutatkozó uj társadalmi, gazdasági és tudományos tendenciák a Testület munkájának felülvizsgálásához, feladatainak ujrafoga 1 m a z á s á h о z vezettek: - az egyes szakterületeken létrehozott stervezetek számának növekedése mind fontosabbá tette,hogy egy azoktól független, széles látókörű szerv vizsgálja felül a kutatási programtervezeteket; - a Testület elsősorban a tudománypolitika általános , stratégiai problémáira koncentrál /a tudományos munkaerő mobilitása, finanszírozási elvek és munkaerő-allokációs kritériumok felállítása, a "science of science" problémái/; - a tudományra vonatkozó szervezeti, szervezési kérdések tanulmányozása; -a közvélemény tájékoztatása, a tudománypolitika környezetének figyelemmel kisérése, kérdések, problémák visszacsatolása a tudománypolitika felé. Ebben a vonatkozásban a Testület a második szakaszban sokkal nyitottabbá vált, külső kapcsolatai erősödtek, szélesedtek. A profilváltozás hatása a Testület önálló kezdeményezésű munkáiban is tükröződött. Működésének második szakaszában a Testület megvizs gálta, mennyire demokratikus az indítandó kutatási programok к i v á las ztásának döntési folyamata, megfelelően érvényesülnek-e
