Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1983

1. szám - Figyelő

51 a különböző társadalmi csoportok által képviselt elvek, problémák. Vizsgálta, továbbá a kutatási prioritások kiválasztásának, a K+F alapok elosztásának objektivitását, illetve a szubjektiv vonások érvényesülésének mértékét. Egy harmadik jelentés a t u d о mánytani kutatások szükségességére hivta fel a figyelmet. A Testület tevékenysége az 1970-es évek végétől igen aktivvá vált. Kidolgoztak egy modellt , amelynek segitségével a kutatási ráfordítások változatlan árakon vethetők össze. Jelentést tettek közzé a holland ene rgiakut atás helyzetéről, az ipari K+F kormányzati befolyásolásáról, az ipari innováció támogatásáról, a tudományos munkaerő mobilitásáról. A megváltozott feladatok, a Testület tevékenységi körének szélesedése következtében egyre fontosabbá vált a friss /nemzeti és nemzetközi/ információk szervezett begyűjtése. Ebből a meggondolásból hozták létre a Nemzeti Tudománypolitikai Információs Központot, mely hetente 400 példányban megjelenő kiadványában belföldi és külföldi folyóiratok cikkeit ismerteti, a tudománypolitikára nézve releváns információkat közöl. A Központ havi tájékoztatója könyvekről és kutatási jelentésekről ad ismertetést. Hollandiában másfél-kétévente kiadják a tudománypolitikai "Ki Kicsodát", mely részletes információkat közöl a holland tudománypolitika intézményeiről és személyiségeiről. Sz.T. Adok-kapok: K+F finanszírozás az OECD országokban A K+F finanszírozás nemzetközi trendjeiről készített NSF tanulmány szerint az Egyesült Államok vezető szerepe az összes K+F ráfordításban a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején megingott. 1975-ös árakat és átváltási arányokat véve kiszámították, 1969-ben az Egyesült Államoktól származott a 13 legnagyobb OECDország által K+F-re költött minden 100 dollárból 57. 1975-re ez az arány 48 %-ra csökkent, miközben Japán 9 %-ról 13 %-ra, az NSZK pedig 10 %-ról 12 %-ra növelte részarányát. A következő négy évben az amerikai arány változatlan maradt, mig Japáné és az NSZK-é tovább nőtt 14, illetve 13 %-ra. 1979-re ez a három ország adta az OECD-államok K+F ráfordításainak háromnegyedét. Nagy-Britannia és Franciaország, mely korábban Japánnal és az NSZK-val egy szinten állt, lemaradt, részvállalása 6 illetve 8 %-os volt. /Ld. l.ábra a következő oldalon./ Nag У^- Britannia hanyatlása különösen szembeszökő. 1979-ben feleannyit fordított K+F-re, mint az NSZK vagy Japán, holott 1963-ban még mindegyiknél többet költött. Az Egyesült Államok K+F ráfordításának csökkenése 1964 és 1972 között a kormány finanszírozás visszaesésének tulajdonitható, de közben az ipar ráfordítása olyan ütemben növekedett /és sokkal magasabb alapról indult/, mint a leg-