Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Figyelő

1. tudományos-műszaki kutatás a legsürgősebb társadalmi-gazdasági szük­ségletek kielégítése érdekében; 2. a gazdaság és a társadalom szer­kezeti átalakítását segitő K+F stratégia kidolgozása a következő 10-15 évre; 3. az alapkutatás jövőbe tekintő, a jövőbeli technikai és technológiai meg­oldásokat inspiráló fejlesztésének biz­tosítása ; 4. a külfölddel való tudományos és műszaki együttműködés programjainak re­orientálása, főleg a KGST és a szocialis­ta országokkal folyó kétoldalú együttmű­ködések viszonylatában. A jövőben rendkívül sok feladat vár a Lengyel Tudományos Akadémiá­r a . 1980-ban Lengyelországban több mint 40 milliárd zlotyt, a nemzeti jövedelem körülbelül 2 százalékát fordították a K+F finanszírozására, ennek 13-15 száza­lékát használták fel az alapkutatások fejlesztésére. Az LTA kutatóhelyei ren­delkeztek az alapkutatásokra szánt pénz­eszközök felével. Az eszközök többségét a kutatóhelyek saját szükségleteikre használták fel, részben pedig a főisko­lákkal és a tárcaintézményekkel folyta­tott kooperáció céljaira. Az alapkutatás köz­ponti programjában 26 kulcsfontosságú vagy kormányprogram, 64 tárcaközi alapku­tatási program szerepelt. Ebből 58-at az LTA kutatóhelyei koordináltak, 23-at a főiskolák és 9-et egyéb tudományos kuta­tóhelyek. A kutatóhelyek f e 1 s z e ­reltsége rendkívül kedvezőtle­nül alakult 1976-1980-ban. Az Akadémia beruházási szükséglete 5 milliárd zloty volt, de az emiitett időszakban mindösz­sze 58O millió zlotyt kapott építkezések­re, az uj kutatóhelyek felszerelésére. Válságos helyzet­ben van a műszerezés. A meglévő, kö­rülbelül 2 milliárd zloty értékű appará­tus működtetéséhez 2,5 milliárd deviza­zloty, és azonkívül elektronikus részegy­ségek vásárlásához további 1 millió len­ne szükséges. Ezek az összegek nem a fej­lesztéshez, hanem a tudományos potenciál fenntartásához szükségesek és hiányuk a kutatómunka megbénulásához vezethet. A tiz évvel ezelőtt bevezetett tárgyi finanszírozás rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Gyakran fiktiv módon kapcso­lódtak kutatói csoportok bizonyos általá­nosan megfogalmazott problémákhoz; kevés helyet kaptak az úgynevezett saját kuta­tások, amelyek uj ötleteken alapultak. A nehéz gazdasági helyzetben ezt a finanszírozási rendszert feltétlenül meg kell változtatni. Minden intézménynek sa­ját, évről évre jóváhagyott költségvetés­sel kellene rendelkeznie, amiből fedezi dolgozóinak fizetését, az általános költ­ségeket és a speciális kiadásokat. Meg kell őrizni ugyanakkor a tárgyi finanszí­rozás értékes oldalait, célszerű lenne speciális tudományos kutatásfejlesztési alapot létesíteni, amellyel az LTA ren­delkezne . — MICKIEWICZ ,B.: Polityka naukowa i techniczna w warunkach reformy gospodarczej. /Tudomány és műszaki politika a gazdasági reform felté­telei mellett - Lengyelország./ = Nowe Drogi /Warszawa/,1982.5.no. 16-28.p. Problemy dziaèalnosci Akademii w I98O r. i systemu badan naukowych w Polsce. /А Lengyel Tudományos Akadémia 1980.évi tevékenysége és a tudományos kutatási rendszer problémái./ = Nauka Polska /War­szawa/, 198l.9-10.no. 127-137.p. K.M. Tudomány a parkban A tudományos parkok ujabban divat­ba jöttek Nagy-Britanniában is. De ugy tűnik az amerikai ötlet: az ipar és az egyetemek összekapcsolása, nem szavatol­ja a gyors sikert. Az egész országban sorra teremnek a tudományos parkok. 1981-ben tizenötöt alapitottak. Ezek a parkok az egye­temek és az ipar közti kapcsolatok nyilvánvaló és célirányos szimbólumai. A háttérben állók szerint ezek "szerelmi házasságok", de a jelenle­gi nehéz időkben, amikor hagyományos ipar­ágak omlanak össze és a felsőoktatást erő­sen megnyirbálják, azt kell hinni, hogy inkább "kényszerházasságokról" van szó. Mint annyi más divat, a tudományos parkok ötlete is az Egyesült Államokból 512-

Next

/
Oldalképek
Tartalom