Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Figyelő

származik, nem pedig a gazdasági vissza­esés terméke: ősük, a kaliforniai Stan­ford Industrial Park tavaly ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Alapgondolata az volt, hogy a stanfordi egyetem hatalmas területének egy részét bérbeadják magasszinvonalu technikával rendelkező vállalatoknak. Mérsékelt bérle­ti dij mellett az egyetem különféle ked­vezményekkel és kellemes környezettel szolgált. Előnyösnek bizonyult a kezdemé­nyezés mind a tanárok, mind az üzletembe­rek szempontjából: az egyetem pénzhez ju­tott; a diákokban kifejlődött az üzleti szellem; könnyebb lett a diplomások be­illeszkedése az üzleti életbe. A hetvenes évek közepén már 82 tu­dományos park működött az USA-ban. Az egyetemek közelében kaptak helyet a szá­mitógép gyártók, a könnyűipari vállala­tok, a különféle elektronikus konszernek és a gyógyszeripari cégek kutatócsoport­jai és ujabban a genetikai tervezőirodák. Bár Angliában az ilyen "szellemi" iparágak mindig is törekedtek arra, hogy egymás közelében legyenek, a tudományos parkok létesítésének gondolata sokáig vá­ratott magára. A Cambridge-i Trinity College volt az első angliai egye­temi intézmény, amely parkot létesített 8 km-re Cambridge-től, hat hektárnyi te­rületen. A nagy távolságnak megvannak a következményei: kevés parkbeli kutató hajlandó besétálni az egyetem könyvtárá­ba. Mindazonáltal a terv jónak bizo­nyult. Ma már 23 bérlője van a parknak, a cégek minimum 4, maximum 205 embert fog­lalkoztatnak. A Trinity Egyetem eléggé megválo­gatja bérlőit: nehézipari vállalatokat nem fogad be. A bérlők tevékenysége fő­ként kutatásra és könnyűipari termelésre van korlátozva. A Bethesda Kutató Laboratórium /Bethesda Research Laboratories/ lézere­ket használ genetikai vizsgálódásainál; mellette más cégek folyékony nitrogénnel és hasonló anyagokkal dolgoznak. A Bethesda azért is költözött Cam­bridge-be, mert felvevőpiacának nagyobb része Anglia déli részén van, az egyetem­mel való kapcsolatot nem is tartották el­sődleges szempontnak. Az egyetem viszont előnyösnek véli, ha a vállalatok kapcso­latot tartanak a tanárokkal és az egye­temi hallgatókkal. Anglia legnagyobb tu­dományos parkját, a Birchwood-ot Warring­tonban a helyi hatóságok inditották be. 35 km-es körzetben négy egyetem is van. Az eredetileg 40 hektárnyi terület már "betelt". Elkészültek a tervek egy máso­dik, illetve harmadik park létesítésére. A manchesteri nemzetközi repülőtér közel van, kiváló a közúti és a vasúti össze­köttetés az ország minden részével. Sok szakember, és szakképzetlen munkaerő is rendelkezésre áll. Magasszinvonalu technikával rendel­kező cégeket, elsősorban a számitógép gyártókat vonzza ez a park. Az eredeti elképzeléshez legköze­lebb áll az 1978-ban alapított, sorrend­ben harmadik park, a Heriot-Watt Egyetem parkja Edinburgh-ban. A "k u t a ­t ó p a r k" szerintük a maga nemében az első Európában. A bérlők nem folytat­nak nagyüzemi termelést, hanem elsősor­ban kutatási feladatokkal foglalkoznak. Szoros a kapcsolat az egyetemmel, miután csupán kétpercnyi séta a távolság. A ku­tatópark tudósai szabadon beléphetnek egyetemi klubokba, személyes kapcsolato­kat teremthetnek. A park igazgatója sze­rint ez a kapcsolat nagyon fontos: érde­mes összehangolni a "külsők" kutatómun­káját az egyetemi tantárgyakkal. Például a Syntex gyár gyógyszeripari kutatórészle­ge gyümölcsöző kapcsolatot tart fönn az egyetem gyógyszerészeivel, a matematikai és számítástechnikai tanszékekkel. Három vállalat létrejötte egyenesen az egyetemen végzett munkának köszönhető. 10 éve, amikor a Heriot-Watt Egyetem fi­zika tanszékének kutatói rájöttek, hogy egyetlen angol cég sem gyárt megfelelő nagyságú gázlézereket, elhatározták, épí­tenek egyet maguknak. Ma ez a vállalkozás leányvállalatokat működtet az NSZK-ban és az USA-ban, évi jövedelme 8OO 000 font. A vállalat /Edinburgh Instruments/ ujabb fejlesztési munkálatai során is hasznosít­ja az egyetem tapasztalatait: kifejlesz­tett egy ibolyántúli sugárral működő vil­lanólámpát, egy spektrométert és egy gáz­észlelő berendezést. Az Edinburgh Instru­ments reméli, hogy a hullámvezető léze­rekkel az ipari, orvosi és a tudományos piacra is betörhet. 513-

Next

/
Oldalképek
Tartalom