Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Szemle
betanitást vállaltak —amire a HTG két embert adott, de egyet már vissza is rendelt—, nem pedig sorozatok élesztését. A HTG a lehetséges fórumokon —Tröszt, SZTAKI, Szerszámgép Programozási Egyesülésx/ —az eltérő gyártási profilra, a szakmai, technológiai hagyományokra, a felmerülő nehézségekre stb. hivatkozva végülis elérte célját, azaz sikerült a SZTAKI-ra, mint fővállalkozóra fokozatosan átháritani a gyártást, illetve a gyártásszervezés szinte teljes folyamatát. "Olymódon ment, hogy mi megrendeltük a nyomtatott áramköri lapokat a VIDEOTONtól, a sárisápi TSz-ben beültették, a hátlap huzalozását a VIDEOTON-ban és az MMG-ben csináltattuk, szóval egy rémtörténet az egész. Ezeket a dolgokat aztán odaadtuk a CSM Híradástechnikai Gépgyárnak, ahol beszerelik a dobozba. A szekrényeket a CSSZG nyirbátori üzeme csinálta, mi rendeltük meg, mi gondoskodtunk arról, hogy beszállítsák a HTG-be. Ha ez megtörtént, akkor ők az elektronikus részt nagy kegyesen beszerelték, s elküldték ide a vezérlést éleszteni." /A SZTAKI főosztályvezetője/ A rengeteg áttétel, az alvállalkozók szervezése, a gyár felkészületlensége és ellenállása, a rohammunkában készült prototipus hiányosságai mind odavezettek, hogy a 10 darab leszerződött berendezés gyártása a SZTAKI minden erőfeszítése ellenére nagy anyagi ráfizetésbe fulladt. Az érintettek számára hamarosan nyilvánvalóvá vált az, amire az előjelek is mutattak, azaz, hogy a DIALOG CNC és a CSM Híradástechnikai Gépgyár egymásratalálása nem lehetett hosszuéletü. A SZTAKI-nak tehát uj megoldás után kellett néznie. Az intézeti fejlesztések gyártásbavételének gyakori nehézségei miatt különböző vezetői szinteken már korábban többször is megfogalmazódott az az elképzelés, hogy legjobb megoldás egy "kvázi-intézeti" vállalat lenne, amely az intézeti kutatófejlesztő bázisra épitve fő profilként —és nem más vállalati célok által meghatározottan— gyártaná az illető terméket. Az ötlet ellenzői a gyártás várható terheit mérlegelve az intézeti jelleg, a kutatás szinvonala miatt aggódtak. Az intézeti gyártóbázis gondolata a szerszámgépgyárak és a Technoimpex x x/ hasonló irányú —egységes profilú, nagyobb kapacitású szerszámgépvezérlés-gyárióra vonatkozó— érdekeltségével találkozva fogalmazódott meg újra. 1977 derekán a négy érdekelt intézmény a DIALOG CNC nagy volumenű, 5-800 db/év nyugati és amerikai exportjának lehetőségére hivatkozva közös levélben gyors és hatékony intézkedések tételére sürgette a KGM-et. A minél előbbi sikeres gyártás és piacralépés érdekében javasolták, hogy a VILATI egri gyárát teljes vezérlésprofillal önállósítsák, avagy vonják össze az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárával. A javaslat ellen szólt, hogy az egri gyár csupán kis arányban gyártott szerszámgépvezérléseket, a termelés zömét általános vezérlések, kiegészitő elektronikai berendezések stb. adták, melyeket adott esetben szintén át kellett volna venni. Bár a gyárat több intézmény szerette volna magáénak tudni —SZTAKI, EMG, CSM, KFKI, nem beszélve az alapvető érdekeit védő VILATI-ról— ilyen "hozománnyal" már korántsem volt olyan "vonzó". A tervet a KGM is ellenezte, s igy minden maradt a régiben. • x/ Az SPE 1969-ben alakult, célja szerint a szerszámgépek számitógépes programozásának magyarországi meghonosítása és elterjesztése érdekében. Alapitó tagok a CSSZG, SZIM, SZTAKI, VILATI, GTI és a KG-ISZI voltak. A tagok száma később az NC technikát alkalmazó vállalatokkal bővült a jelenlegi 15-re. Történetünk idején az SPE a KGM megbízásából bizonyos NC fejlesztés és gyártás koordináló szerepet is elvállalt. xx/ A szerszámgépek és a hozzá kapcsolódó részegységek, anyagok stb. exportimportját bonyolitó külkereskedelmi vállalat. 489-
