Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

6. szám - Szemle

A hazai szerszámgépipar számára a felsorolt előnyökön tul az értékesités, s ezen belül is a konvertibilis export növelhetőségének reménye jelentett vonzerőt. Az NC gépek hazai gyártását 1968 és 1973 között mintegy I60 milliós KGM célprogram segítette; emellett az érintett szerszámgépgyárak különböző, főként nyugati kooperációkkal, licencvásárlásokkal is korszerűsítették a gyártmányválasztékukat. X/ A hazai fejlesztéseket elsősorban az ösztönözte, hogy a 60-as évek végétől fokozatosan beszűkültek a hagyományos szerszámgépek értékesitési lehetőségei, főként a nem rubel elszámolású relációkban. Bár a régebbi tipusok iránt belföldön és a KGST piacon még mindig számottevő kereslet mutatkozott, a 70-es évek elejétől a népgazdasági szinten felerősödő tőkés piaci exporttörekvések a vállalatok számára is előnyössé tették az NC gépek fejlesztését, gyártásuk bővítését.

Xx/ A Szer számgépipari Müvek /SZIM/ ebben az időszakban elsősorban a szocialista országokba szállitotta NC gépeit. A korábban és eleve nyugati együttműködéssel inditó Csepeli Szerszámgépgyár /CSSZG/ főként a fejlett tőkés országokba exportált. A CSSZGben az első Krupp megrendelést követően alakult ki az a még máig is élő gyakorlat, hogy gépeit hajlandó volt bármilyen vezérléssel eladni. Erre a hazai vezérlésgyártás akkori helyzete és a 24 órás szerviz kötelezettség is kényszeritette. így a leginkább járható útnak az bizonyult, hogy a vevő országában honos, szervizhálózattal rendelkező vezérlésgyártótól szerezzék be a szükséges típusokat, számítva egyúttal arra a lehetőségre is, hogy magyar vezérlőberendezést is mellékelhettek. A HAZAI FEJLESZTÉS KEZDETEI Az NC vezérlés hazai fejlesztése az ötvenes évek legvégén a Telefongyárban indult, majd a fejlesztőcsoport áthelyezésével 1964—ben a Villamos Automatika Intézetben /VILATI/ folytatódott. A vállalat korábbi tevékenységi területe elsősorban a kohászati, vegyipari, papir-, textil-, és élelmiszeripari üzemek villamos automatikáival volt kapcsolatos, majd a 60-as évek elejétől a fentiek mellett elkezdődött az ipari elektronikus berendezések gyártása, ezt követően pedig a számítástechnikai berendezések, szerszámgépvezérlések fejlesztése saját Irányítástechnikai Berendezések Gyárában.9/ Az első hazai UNIMERIC 100 vezérlőberendezést 1966-ban mutatták be a BNV-n, majd ezt követte 1971-ben az integrált áramkörös változat, az UNIMERIC ЗОО. Mindkét típussal főként a csepeli esztergákat szerelték fel, s elsősorban belföldön, illetve a szocialista országokban értékesítették. A vezérlések konstrukciója igen jó volt, ára azonban meglehetősen magas. Emellett —főként a gyár müsza ki színvonala, korszerűtlen gyártástechnológiája miatt— a berendezések nem működtek elég megbízhatóan. Emiatt merült fel a licencvásárlás gondolata, mégpedig olyan igénnyel, hogy az segítse elő a tőkés piaci értékesítést, s egyúttal oldja meg a tech nológia gondjait is. Feltételezték azt is, hogy a külföldi licenc-átadó gyártási kikö téseit valószínűleg minden szinten jóval könnyebb lesz elfogadtatni, mint a hazai fej lesztőkét. x/ 1965 táján a CSSZG a nyugatnémet Krupp cég megbízásából és azzal együttműködve fejlesztette ki első NC esztergáját. A SZIM termékszerkezet váltását pedig a 70-es évek elején, fi francia Ratier Forest céggel kötött licenc és kooperációs szerző dés keretében átvett megmunkálóközpontok és marógépek gyártása gyorsította meg. xx/ NC gépek részaránya a teljes szerszámgéptermeléshez viszonyitva: 1975 1980 CSSZG 22 % 27 % SZIM 13 % 56 % 9/ 20 éves a VILATI. = Automatizálás, 198О

.5.ПО. 4-6.p. 480-