Tudományszervezési Tájékoztató, 1982
6. szám - Szemle
1970-ben a KGM az OMFB-vel egyetértésben ugy határozott, hogy a gyártási technológia szintjének emelése és a külföldi értékesitési lehetőségek fokozása céljából a VILATI vásároljon NC licenciát. 1971-ben hat céggel folytatott tárgyalás után a tárca és a szerszámgépgyárak bevonásával olyan döntés született, hogy valamennyi szempont mérlegelésével az olasz Elettronica San Giorgotól kell a licenciát megvásárolni. 1 0' Az ELSAG-tól átvett MACS 3C és MACS 4T vezérlőberendezések nem a legkorszerűbbek ugyan, de Európában akkor bárhol eladható, igen megbizható tipusok voltak. Emellett a licencszerződés a VILATI szempontjából rendkivül kedvező volt. Az ELSAG átadta a gyártási technológiát, vállalta a hiányzó technológia és a gyártóberendezések beszerzését, a szakemberek kiképzését, engedélyezte a márkanév használatát, nem korlátozta számottevően az értékesitési piacokat, ugyanakkor a tőkés piacokon vállalta a szervizellátást is. Mindezért a VILATI-nak sem licencdijat, sem "royalty"-t nem kellett fizetnie, csupán 55 ELSAG gyártmányú vezérlést kellett megvásárolnia. A gyártás elinditásához a VILATI az egri Irányitástechnikai Berendezések Gyárának bővitésére a KGM-től és az OMFB-től 40 millió Ft kölcsönt kapott, melyből a vissza nem téritendő központi támogatás 16 millió volt. A beruházás, a dokumentumok honositása, a szükséges eszközök, anyagok beszerzése, a szakemberek kiképzése, a gyártók betanitása stb. után az első VILATI gyártású MACS vezérlést 1975 novemberében Csehszlovákiában helyezték üzembe. A sorozatgyártás feltételeinek megteremtése azonban a vártnál jóval nehezebbnek bizonyult, az ELSAG készséges segitése és a VILATI átvevő gárdájának minden erőfeszitése ellenére. Az anyagellátás, az uj technológia szigorú követelményeinek biztositása, a gyártás szinte minden fázisának ellenőrzése, a hiányosságok pótlása a tervezettnél^ jóval több időt és energiát igényelt. A gyártás akadozott, a VILATI szervizzel is bőven adódtak problémák, a szállítások késtek, a vállalat a vezérlők gyártásakor állandó időzavarban szenvedett. Az átvett vezérlések igy hiába voltak Európában piacképes tipusok, a hazai gyártás csak fokozatosan közelitette meg korszerűségüket, s ezért az akkori előnyöket nem tudta realizálni. A szállitási határidők sorozatos be nem tartása, a szerviz hiányosságai miatt a VILATI és a szerszámgépgyárak kapcsolata nagyon megromlott. 1 1' A vevőknél jelentkező beállitási, üzemeltetési hibák kapcsán persze biztosra vehető, hogy a szerszámgépgyárak sem voltak vétlenek. Az NC gépek is ujak, gépészeti és gyártási hibákkal terhelt, kiforratlan tipusok voltak. A vezérlést is mindig az utolsó pillanatban rendelték, nehogy az milliós forgóeszközként őket terhelje. A gyártás és a gyártmány megbízhatósága az idők során jelentősen javult ugyan, de ekkor már a szerszámgépgyárak felelős, és a késedelmes szállitásért elmarasztalható felső vezetői között alapvetően VILATI-ellenes hangulat uralkodott. 1 A VILATI megitélését tovább rontotta, hogy a licenchonositás elhúzódása miatt nem tudtak kellő gondot forditani az uj fejlesztésekre. A MACS tipusokat továbbfejlesztették ugyan, de a megrendelők a 70-es évek közepén —a nemzetközi trendeket látva— már a számitógépes szerszámgépvezérlés, a CNC megjelenését sürgették. 10/ A VILATI NC tevékenységének összefoglalása. 1978.febr.10. — A tipusok előtörténetének ismertetésétől eltekintve csupán utalok arra, a szakemberek között eléggé elterjedt véleményre, mely szerint elektronikai terméket ilyen kedvező feltételekkel főként az életpálya leszálló ágán adnak át. 11/ "A szállitási határidők be nem tartása a TECHNOIMPEX vezérigazgatója szerint népgazdasági szinten is jelentős, mintegy 130 millió Ft exportkiesést eredményez, az államközi kötelezettségek nem teljesíthetők, és emellett reális annak a veszélye, hogy a megszerzett NC szerszámgépexport-piacaink nem tarthatók." A VILATI tevékenységének értékelése. KGM,1976.nov.10. 481-
