Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

1. szám - Szemle

TELJESÍTMÉNYEK ELŐREJELZÉSE"^ 4/ A szerző /Indiana University, Department of Administrative and Behavioral Studies, Graduate School of Business/, a kutatási teljesítmények longitudinális elemzését mutatta be. 1975-ben végeztek egy felmérést a szervezeti struktúrákra és a szervezési folyamatokra vonatkozóan, amelynek adatait 1977-ben alkalmazták kutatási eredmények előrejelzésére egy országos méretű mintán, amely 59 interdiszciplináris egyetemi kutatási projektumra terjedt ki. A cél minimális számú előrejelző mutató kidolgozása volt. Az eredmények azt jelezték, hogy bár a mutatók számának redukálása lehetséges, a redukciónak speciális kritériumai vannak. EMPIRIKUS ALAPOK A kutatásnatékonyság irodalma ujabban két jelentős módszertani problémát emel ki. Az egyik a kutatási teljesítmény mérésére használt változók számával kapcsolatos. A másik rámutat, hogy a legtöbb vizsgálat keresztmetszet i ahelyett, hogy longitudinális lenne, s igy nem tudja adekvátan tükrözni a kutatási teljesítmények, a kutatási eredmények, vagy az ezek alapján elért hatás közötti kapcsolatokat. Birnbaum ezért választott longitudinális elemzést /mely a kutatás folyamatában vizsgálódik/ s az egyetemi kutatásra koncentrált, hogy ezáltal megkísérelhesse a tudományos tevékenységet a kutatási termékre vonatkoztatni. Pontosabban, a tudományos tevékenység olyan mutatóit alkalmazta, amelyeket korábban elkülönitve használtak a tudományos eredmények mérésére. Azt is megvizsgálta, melyek azok a mutatók, amelyek legszignifikánsabbak speciális kutatási termékek időbeli előrejelzésére. A MINTA A mintában 34 egyetemi kutatási projektum szerepelt, amelyeket Amerika legjelentősebb egyetemein végeztek. Az adatokat 1975-ben kérdőivekkel, személyes interjúkkal és i rattari adatok felhasznalasaval gyűjtöttek, majd 1977—ben megismételték a felmérést /az interjúk kivételével/ mindazokkal, akik ugy Ítélték meg, hogy a projektum jelentős outputot irányoz elő, és amely a kutatás stádiumánál fogva várhatóan már eredményes volt. A projektumok kutatói több mint ötven különböző diszciplínát képviseltek s a témák olyan széles skáláját foglalták magukba, mint például a csontok elektromos tulajdonságai, az epilepszia, a mélytengeri fúrások, a hadászati ellenőrzés, a városi közlekedés, a szellemi visszamaradottság, a környezetvédelem, az űrkutatás stb. A projektumok méretüket tekintve kettőtől hetven főt foglalkoztattak, 5-6 fős átlagértékkel, időtartamuk pedig háromtól 22 évig mozgott. Jellegüket tekintve 50-88 %ig terjedő mértékben voltak interdiszciplinárisa^. FÜGGETLEN VÁLTOZÓK Nyolc változót mértek 1975-ben, s használtak fel kutatási teljesitmény előrejelzésére 1977-ben: - horizontális differenciáltság, - vertikális differenciáltság, - integráció, - változékonyság vagy szervezeti stabilitás, 3/ BIRNBAUM,

P.H.: Predictors of long-term research performance. /Hosszabb távú kutatási teljesítmények előrejelzése./ 4/ A szerzőtől ld.még: Alternativ vezetési formák az interdiszciplináris kutatásban. = Tudományszervezési Tájékoztató, 1979.3-4.no. 412-417.p. 18