Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

A rendelet életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a MŰFA központositás minimális és maximális mértéke - 20, ill. 100 % közötti nagy különbséget nem indokolja a szakmánként objektiven meglévő eltérő kutatásigényesség és a kutatási feladatok központi irányításának pénzigényéhez történő alkalmazkodás sem. Az iparirányítás szervezetének 1981. január 1-i változásával összhangban a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás mértékei nem változtak. így a központositás mértéke két azonos szakágazatba sorolt vállalatnál is eltérő, ha azok a fenti időpont előtt a NIM, a KGM, illetve a KIM felügyelete alá tartoztak. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS A K+F-BEN Az alapvető K+F források tervezése kapcsán még nem szóltunk az állami költségvetés e célra szolgáló pénzügyi terveinek kialakításáról, holott az összes forrásoknak kb. egy negyede az állami költségvetésből származik. KÖZÉPTÁVÚ PÉNZÜGYI TERV Az állami pénzügyekről szóló 1979-évi II.számú törvény megjelenése óta több korszerűsítés történt a költségvetési tervezés területén is. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy az éves költségvetési tervezés megalapozásához, a népgazdasági tervezés rendjével összehangoltan, középtávú pénzügyi terv összeállítására kötelezze a költségvetési fejezetek?/ cimzettjeit, igy a költségvetési szervek ágazati irányitását ellátó, valamint a központi költségvetési szervek felett felügyeletet gyakorló szerveket. A középtávú pénzügyi tervek nem emelkednek törvényerőre /kivéve a tanácsok költségvetését/, hanem szakmai célkitűzéseken alapuló számitási anyagnak minősülnek. A középtávú pénzügyi tervjavaslatok a társadalmi közkiadásokat /és abban a kutatási költségvetési szervek szükségleteit és lehetőségeit/ a középtávú népgazdasági tervvel megegyező időszakra mérik fel. Magukban foglalják a beruházási előirányzatot, a költségvetési bevételt és kiadást /ezen belül a gazdálkodási és a pénzellátási előirányzatot/ és a főbb mutatókat. Az előirányzatok közül a beruházásokat az Országos Tervhivatallal, a működés költségelőirányzatait a Pénzügyminisztériummal egyeztetik. A hatodik ötéves tervperiódus alatt a költségvetés felhasználását igen szigorú takarékossági intézkedések szoritják. A K+F területén a költségvetési ellátás szintje lényegében azonos marad a megelőző tervperiódus szintjével. Az ennek megfelelő előirányzatot alap-előirányzatként tervezik meg az egy-egy költségvetési fejezetért felelős tárcák, szervek. Elkülönítetten kell számbavenniük a beruházásnak, a feladatbővülésnek és a szinvonaljavulásnak a működési előirányzatra gyakorolt együttes hatását; ezt a tervrészt fejlesztési többletként kezelik. Az alap-előirányzat és a fejlesztési többlet tervezésekor minél szélesebb körben kivánatos alkalmazniok a feladat szerinti pénzügyi tervezést. 7/ A költségvetési fejezet a központi költségvetési terv alapvető bontása. Magában foglalja egy minisztériumhoz, országos hatáskörű szervhez tartozó valamennyi költségvetési szerv működéséhez szükséges bevételi és kiadási előirányzatot, azok teljesitését, beleértve az állami költségvetés szerkezeti rendje szerint a költségvetésben tervezhető és ott elszámolható beruházási jellegű kiadásokat is. A K+F területén a legjelentősebb költségvetési fejezet a Magyar Tudományos Akadémia, amely előirányzatát teljes egészében kutatásra és azt kiszolgáló tevékenység fedezetére szenteli. 123