Tudományszervezési Tájékoztató, 1982

2. szám - Szemle

A rendelet életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatai arra engednek követ­keztetni, hogy a MŰFA központositás minimális és maximális mértéke - 20, ill. 100 % ­közötti nagy különbséget nem indokolja a szakmánként objektiven meglévő eltérő kuta­tásigényesség és a kutatási feladatok központi irányításának pénzigényéhez történő alkalmazkodás sem. Az iparirányítás szervezetének 1981. január 1-i változásával össz­hangban a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás mértékei nem változtak. így a központositás mértéke két azonos szakágazatba sorolt vállalatnál is eltérő, ha azok a fenti időpont előtt a NIM, a KGM, illetve a KIM felügyelete alá tartoztak. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS A K+F-BEN Az alapvető K+F források tervezése kapcsán még nem szóltunk az állami költségvetés e célra szolgáló pénzügyi terveinek kialakításáról, holott az összes forrásoknak kb. egy negyede az állami költségvetésből származik. KÖZÉPTÁVÚ PÉNZÜGYI TERV Az állami pénzügyekről szóló 1979-évi II.számú törvény megjelenése óta több korszerűsítés történt a költségvetési tervezés területén is. A pénzügyminiszter fel­hatalmazást kapott arra, hogy az éves költségvetési tervezés megalapozásához, a nép­gazdasági tervezés rendjével összehangoltan, középtávú pénzügyi terv összeállítására kötelezze a költségvetési fejezetek?/ cimzettjeit, igy a költségvetési szervek ágazati irányitását ellátó, valamint a központi költségvetési szervek felett felügyeletet gyakorló szerveket. A középtávú pénzügyi tervek nem emel­kednek törvényerőre /kivéve a tanácsok költségvetését/, hanem szakmai célkitűzéseken alapuló számitási anyagnak minősülnek. A középtávú pénzügyi terv­javaslatok a társadalmi közkiadásokat /és abban a kutatási költségvetési szervek szük­ségleteit és lehetőségeit/ a középtávú népgazdasági tervvel megegyező időszakra mé­rik fel. Magukban foglalják a beruházási előirányzatot, a költségvetési bevételt és kiadást /ezen belül a gazdálkodási és a pénzellátási előirányzatot/ és a főbb mutatókat. Az előirányzatok közül a beruházá­sokat az Országos Tervhivatallal, a működés költségelőirányzatait a Pénzügyminiszté­riummal egyeztetik. A hatodik ötéves tervperiódus alatt a költségvetés felhasználását igen szigorú takarékossági intézkedések szoritják. A K+F területén a költségvetési ellátás szintje lényegében azonos marad a megelőző tervperiódus szint­jével. Az ennek megfelelő előirányzatot alap-előirányzatként tervezik meg az egy-egy költségvetési fejezetért felelős tárcák, szervek. Elkülönítetten kell számbavenniük a beruházásnak, a feladatbővülésnek és a szinvonaljavulásnak a működési előirányzat­ra gyakorolt együttes hatását; ezt a tervrészt fejlesztési többletként kezelik. Az alap-előirányzat és a fejlesztési többlet tervezésekor minél szélesebb körben kivá­natos alkalmazniok a feladat szerinti pénzügyi tervezést. 7/ A költségvetési fejezet a központi költségvetési terv alapvető bontása. Ma­gában foglalja egy minisztériumhoz, országos hatáskörű szervhez tartozó valamennyi költségvetési szerv működéséhez szükséges bevételi és kiadási előirányzatot, azok teljesitését, beleértve az állami költségvetés szerkezeti rendje szerint a költségve­tésben tervezhető és ott elszámolható beruházási jellegű kiadásokat is. A K+F terüle­tén a legjelentősebb költségvetési fejezet a Magyar Tudományos Akadémia, amely elő­irányzatát teljes egészében kutatásra és azt kiszolgáló tevékenység fedezetére szen­teli. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom