Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Bibliográfia

munkáira épül. Bár a különböző fejezetek nem egy időben Íródtak, s eredetileg el­térő gondolati kontextusba tartoztak, a könyv mégis kerek egészet alkot és rend­kívül időszerű. A tudomány filozófiai­metodológiai vizsgálatának olyan kérdése­it tárgyalja, melyek megoldásától függ e kutatási terület egész további fejlődése. A kötet három problémacsoportot te­kint át; elsőként a metodológiai elemzés különböző típusait és szintjeit. A leg­magasabb szintet a filozófiai metodológia jelenti, ezt- követi az általános kutatási elvek és formák szintje, s végül azok a kutatási elvek és módszerek, melyek egy konkrét tudományterület metodológiájának összességét alkotják. Jelentős helyet foglal el a kötet­ben a rendszermegközelités elemzése. Fog­lalkozik a rendszermegközelités kialaku­lásával, tanulmányozza viszonyát a funk­cionalizmushoz, a strukturalizmushoz és a kib ernetikahoz. Fontos szerepet játszik a szerző koncepciójának megalapozásában és kifejtésében, hogy a rendszermegközelités felhasználását a modern biológia, a pszi­chológia és az etnográfia anyagán elemzi. A monográfia harmadik része a tevé­kenység problémáinak kutatásával foglal­kozik a modern tudományban és a filozófi­ában. Ocserki isztorii organizacii nauki V Leningrade. 1703-1977. /Pod.red.: B.D. Lebin./ Leningrad,1980, Nauka. 314 p. A leningrádi tudományszervezés gyö­kerei. дорд A szerzői kollektíva által összeál­lított kötet Pétervár-Petrográd-Leningrád tudomány szervezésének történetét mutatja be a város megalapításától kezdve egészen napjainkig. Felvázolja a vezető tudomá­nyos intézmények létrehozásának és fejlő­désének folyamatát, a leningrádi tudósok szerepét az ország tudományos potenciál­jában . Különösen részletesen foglalkozik a szovjet hatalom éveinek tudományszerve­zésével, s az akadémiai, a főiskolai és az ágazati kutatóhelyeken megvalósuló uj kutatásszervezési formákkal. Sokat tett a város a tudományos potenciál hatékonysá­gának fokozásáért. A tudományos tevékenység hatékonysá­ga nagy mértékben függ a káderstrukturá­tól. Káderlétszám tekintetében Leningrád Moszkva után a második helyen áll, itt dolgozik a tudományos fokozattal rendelke­ző szakemberek 9 %-a. A tudományos dolgo­zók legnagyobb része az ágazati kutatóhe­lyeken dolgozik, 30 %-uk tevékenykedik a felsőoktatási intézményekben és 4 %-uk akadémiai intézetekben. A tudományos dol­gozók összlétszámában a kandidátusok ará­nya 27,7 %, a tudományok doktorainak ará­nya 3>8 %, vagyis jóval az országos átlag fölött áll. Komoly munka folyik a tudóskép­zés területén is: 1975-ben a városban 10 96I aspiráns dolgozott. A leningrádi tudósok közül a legképzettebbek az akadé­miai intézetekben dolgoznak; a nagydok­torok 16, s a kandidátusok 11 %-a. V. Szervezéstudományi Konferencia. Balatonfüred,1980. május 8-10. Bp.,1980,Szerv.Vez.Tud.Társ. 546 p. MTA Az ötödik szervezéstudományi konfe­rencia programjában a gazdaságpolitikai feladatok megoldását segitő szervezési és irányitásfejlesztési ismertetések mellett a gyakorlati tapasztalatokról szóló be­számolók is szerepeltek. A konferencia legfőbb célja az volt, hogy felhívja a fi­gyelmet a vállalati szervezés jelentőségé­re és rámutasson a további fejlődés irá­nyaira . A plenáris ülés után a konferencián négy szekcióban folyt a tanácskozás. A vállalatirányítási szekcióban előadás hangzott el többek között a vezetői krea­tivitásról, az emberi és szervezeti erő­forrás hatékonyságának méréséről és fej­lesztéséről. A vállalati munka- és üzem­szervezés szekciója elsősorban a konkrét tapasztalatok megtárgyalásával és érté­kelésével foglalkozott. Az irányítási és szervezéstechnikai eszközök alkalmazásá­val foglalkozó szekció keretében hangzott el a "Kutatási-fejlesztési célkitűzések a vállalati számitógép-alkalmazás haté­konyságának javítása érdekében" cimü elő­adás. Az előadásokon elhangzottakat a fó­rum során vitatták meg kötetlenül, ekkor válaszolták meg a felmerült kérdéseket is. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom