Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Bibliográfia

Prognozirovanie iszpol'zovanija i podgotovki szpecialisztov v SZSA. Moszkva,1980, INION. 69 p. Előrejelzés a szakemberek képzésé­ről és alkalmazásáról az Egyesült Államokban. A tudományos-technikai forradalom következtében az Egyesült Államokban igen megnövekedett az érdeklődés a szakember­képzési és alkalmazási előrejelzések iránt. Az INION analitikus szemléje bemu­tatja a szakember-létszám és szakember­struktura dinamikáját, az amerikai gazda­ság szakemberszükségletét meghatározó té­nyezőket és kielégítésének forrásait. Zareckaja, a szemle szerzője elemzi a prognózisok iránti érdeklődés megnöveke­désének okait, a prognosztizálás céljait, módszereit, tartalmát és eredményeit, át­tekinti a,prognózisok gazdaságban történő felhasználásának .fő irányait. Ahol lehet­séges volt, a prognózisok eredményeit ösz­szeveti a valósággal. Science and technology for develop­ment. The role of US universities. /Ву/ R.P.Morgan etc. New York-Ox­ford etc. ,1979,Pergamon Pr. XXVI, 400 p. /Pergamon policy studies./ Tudomány és technika fejlesztésért. Az amerikai egyetemek szerepe. MTA A kiadvány az NSF megbízásából az ENSZ I979. évi tudományos világkonferen­ciájára készült. Azt kisérli meg bemutat­ni, milyen szerepet játszanak — a múlt­ban, a jelenben és a jövőben — az ameri­kai egyetemek a fejlődő országok tudomá­nyos-műszaki fejlesztésében. Az amerikai egyetemek nemzetközi tevékenységét főként három területen, a műszaki tudományokban, a mezőgazdasági tudományokban és a ter­mészettudományokban vizsgálták. A műszaki egyetemek és főiskolák hagyományosan kiterjedt nemzetközi tevé­kenységet végeznek. Az intézmények építé­sétől a közös kutatásokon át az oktatási és szakképzési programokig számtalan mó­don próbálnak segítséget nyújtani a fej­lődő brszágoknak. A mezőgazdasági egyete­mek és főiskolák hozzájárulásával Indiá­ban kilenc agrártudományi egyetemet szer­veztek meg és számos közös kutatási prog­ramot végeztek. A természettudományos együttműködési programok az alap- és az alkalmazott kutatásra egyaránt kiterjed­tek. A jövőben is szükség van az együtt­működés és a segítségnyújtás valamennyi formájára. Célszerű lenne az egyetemek fejlődő országokkal való kapcsolatait hosszú távu. politikára alapozni, nem pe­dig a spontán kezdeményezésekre. SZTAROSZTIN.B.A.: Parametrü razvi­tija nauki. Moszkva,I98O,Nauka . 280 p. A tudomány fejlődésének paraméte­A szerző a tudomány kutatásának egyik aktuális problémájával, a tudomány paramétereinek struktúrájával, valamint azzal foglalkozik, hogyan használható fel a rendszermegközelités és a történe­ti megközelítés szintézise az előbbi kér­dés elemzésében. A parametrikus séma felállításához először a tudományfejlődés legfontosabb paramétereit választja ki és csoportosít­ja. Ezután kísérletet tesz a tudományos rendszer gondolati rekonstrukciójára és a mennyiségi jellemzők alapján a törté­neti fejlődés vizsgálatára. A tudomány­fejlődés különböző korszakaiban a mennyi­ségi mutatók közötti arányok,illetve vi­szonyok tanulmányozása lehetővé teszi a tudomány rendszer-helyzetének feltárását. Bár nem fejezhető ki pontos számadatok­kal pl. a humán és természettudományok kutatási volumenének aránya a régi Görög­országban, annyi azonban megállapítható, hogy ez Arisztotelész korában magasabb volt, mint egy évszázaddal később. Számos részarány már a tudomány in­tézményesülése előtt nyomon követhető, bár csak marginális vagy kezdetleges for­mában. így például az alap- és alkalma­zott kutatások közötti arány az utóbbi javára tolódik el, s a teoretikus kuta­tás majdnem teljességgel hiányzik. Ha —modern kifejezéssel élve— a tudomány "állami" és "magán" szektorát vizsgáljuk, akkor pl. az ókori keleti monarchiáknál az állami szektor erős túlsúlya figyel­hető meg, s csak a kereskedők és kézműve­sek rétegének kialakulásával halmozódnak fel a hajózásra, az épitészetre, a kezdet­leges fémfeldolgozásra stb. vonatkozó in­formációk, s csak ekkor lehet olyan isme­retekről beszélni, melyek kikerülnek az állami ellenőrzés alól. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom