Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

szágban —a lehetőségekhez mérten— ki kell épiteni a saját kutatási központokat is. A nemzetközi együttműködés elősegíti a tudományos központok létesítését. A fejlődés első szakaszában a segítséget nyújtó ország központja sokszor alárendeltnek tekinti a fejlődő ország uj tudományos központját. Ez az állapot csak átmeneti lehet, és a jövő utja feltétlenül az önálló, független országos vagy regionális központok kialakítása. A tudományos együttműködésben óriási szerepe van a rendszeres publikálás lehetőségének. A tudomány egyetemességéből és egyre inkább mélyülő specializálódásából következik, hogy az adott téma iránt érdeklődő kutatók az egész világon szétszórtan élnek, és a saját országukban a témáról publikáló tudósok száma kevés. Ezért érvényesül az az irányzat, hogy cikkeiket a nagy nemzetközi folyóiratokban helyezik el. Ez az eljárás, noha teljesen indokolt, felvet néhány problémát is. Az elért eredményeket elsősorban az országon belül kellene terjeszteni és népszerűsíteni, mégpedig azok körében, akik nem tudósok ugyan, de érdeklődnek a tudományos élet eredményei iránt. A fejlődő és a fejlett országok közötti tudományos együttműködés különböző formái alakultak ki. Célszerűnek látszik e formák rendszerezése. A tudományos kutatók pályájuk kezdetétől részt vesznek az együttműködésben, de közben szerepük fokozatosan megváltozik: egyre inkább előtérbe kerül aktivitásuk. Ennek figyelembevételével az együttműködés három fokozata különböztethető meg: képzés, folyamatos továbbképzés, kutatási programok. A képzés egészen a közelmúltig a fejlődő országokkal való együttműködés legfontosabb tényezője volt, és továbbra is megtartja jelentőségét. A képzés történhet helyben vagy a fejlett országban. Az első forma megerősödésének kedvez a fejlődő országok egyetemeinek fejlődése. A tudományos kutatók folyamatos továbbképzésével kapcsolatban a lehetőségek állandóan nőnek. A tudományos folyóiratok, a tudományos-műszaki információs rendszerek azonban nem helyettesithetik a személyes kapcsolatokat, a kongresszusokon és a szimpóziumokon való részvételt. A közös kutatási programok a tudományos együttműködés legmagasabb formái. — MALECKIjI.: Wspóipraca naukowców krajów rozwija jficych siç i rozwiniçtych. /А fejlett és a fejlődő országok tudósainak együttműködése./ = Nauka Polska /Warszawa/,1979.12. no. 27-34.p. „ m Euronet DIA N El Az Európai Közösségben tervezetet dolgoztak ki az on-line tudományos, műszaki, társadalmi és gazdasági adatbázisokhoz való hozzáférhetőség tökéletesítésére. A tervezet teljes neve Direct Information Access Network for Europe, röviden DIANE. Az előzményekhez tartozik, hogy I97I. junius 24—én a miniszterek tanácsa határozatot hozott egy európai dokumentációs és információs hálózat megszervezéséről. Ezt követően 1975 márciusában elfogadták az első közösségi tudományos és műszaki információs akciótervet az 19751977-es évekre, 8,8 millió dolláros költségvetéssel. Ez az akcióterv volt az alapja az Euronet DIANE rendszer beindításának. A második akciótervet a miniszterek tanácsa 1978 októberében hagyta jóvá, és az 1978-80-as időszakra 11 millió dollárt irányoztak elő. Az Euronet DIANE rendszer üzembe lépését 1979 nyarára Ígérték; mintegy 20 szolgáltató szerv /rendszergazda/ jelezte csatlakozási szándékát. A rendszergazdák által felkínált adatbázisok különösen érdekesek lehetnek az agrártudományok, az állatorvostudomány, a kultúrmérnökök, a villamossági, gép- és vegyipar, a számitógépek és elektronika, a humán tudományok, az orvostudomány, a kohászat, a kőolajipar, a gyógyszeripar számára. Az információ gazdag tárházát kínálja a rendszer a biológus és orvosbiológus, a vegyész, a környezetvédelmi tudományok, a matematika, az atomfizika, a fizika és a társadalomtudományok valameny87