Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

nyi ágazatában kutatóknak. A vál­lalati vezetők értékes informáci­ót kaphatnak a szabadalmakról, a jogról, a hozzáférhető szakbibliográfiákról. Az Euronet telekommunikációs háló­zat a csomagkapcsolás /packet-switching/ technikáját alkalmazza és kifejezetten osztott használatú adatbázisra tervezték. Ez a megoldás igen gyors, megbízható és azonkívül összeegyeztethető más nemzet­közi és országos hálózatokkal. A csomag­kapcsolás fő cserehelyei Frankfurt am Main, London, Párizs, Róma. Adott rendszergazda számitógépé­nek hivása alkalmával a felhasználó elő­ször a hazai országos telefonhálózaton keresztül az Euronetet tárcsázza és kéri a rendszergazdát, majd a szokásos módon végbemegy az információkeresés. Az Euronet DIANE rendszer haszná­lati költsége két részből áll: a rend­szergazda általában 30 dollárt számit fel egy 20 perces tudakozódásért, ehhez já­rul még a telefonvonal használata, ami körülbelül 2-3 dollár. Az Euronet DIANE rendszer tovább­fejlődésének valószínű utja a bázisszol­gáltatások gazdagítása, másrészt kiter­jesztése további országokra. Várhatóan növekedni fog az adatbázisok és a fel­használói kapacitások száma. Azzal is számolni lehet, hogy kapcsolat létesül más hálózatokkal /például az európai nem­zeti adatszolgáltató hálózatokkal/ és más országokkal /pl. Svájc, Spanyolország és Svédország/. — DAVIES.G.W.P.: Euronet DIANE: origins, goals and present status. /Az Euronet DIANE információs háló­zat eredete, céljai és jelenlegi helyzete./ = International Forum on Information and Documentation /Moszkva/,1980.1.no. 29-34. p. „ M Az egyetem és a vá­ros A főiskolák és az egyetemek döntő hatással vannak székhelyük és tágabb kör­nyezetük fejlődésére. Egyetemek létesí­tése ugyan jelentős kiadásokat jelent, de később busásan megtérül. Az egyetemek költségvetése gyakran nagyobb, mint a vá­rosé. Például Tübingenben 1972-ben a vá­ros költségvetése 70,8 millió DM, az egyetemé pedig 237,5 millió volt. Az egyetemek munkaalkalmat adnak és fellen­dítik a vendéglők, sörbárok, büfék for­galmát . Az egyetemi városokban gondot okoz a lakáshiány, ami miatt tekintélyes az ingázó hallgatók száma. A várostervezés, a városigazgatás nem foglalkozik kellő­képpen ezzel a kérdéssel. Az egye­temek hatása a gazdasági fejlődésre az úgynevezett "úttörő" funk­cióban csúcsosodik ki. Klasszikus példá­ja ennek Göttingen, ahol évszázadokig mű­velték a matematikát és a természettudo­mányos diszciplínákat/ és ennek eredménye­ként a mult század végén kialakult a vá­rosban a "fehér ipar", az elektronika, az optika, a finommechanika. A város ily módon kivivott hírneve azután magához vonzza a tudományos intézményeket is. A jellegzetes iparágak kialakulását álta­lában az egyetemek ösztönözték illetve befolyásolták. Az egyetemek nemcsak a városterve­zésre és a gazdaságra hatnak, hanem a kulturális életre is. Ezért kellene az egyetemi városoknak —amelyek általában a városközponttól tá­vol, elkülönülve helyezkednek el— töre­kedniük a város vérkeringésébe való szer­ves bekapcsolódásra, és a kisebb váro­sokban is meg kellene teremteni az egye­temek, főiskolák létesítésének feltéte­leit. — EB MEYER, K.-U.: Der Campus liegt weit draussen. /Az egyetem távol van./ = Deutsche Universitätszei­tung - Hochschul-Dienst /Bonn/, 1980.l6.no. 491-493. P. p „ Együttműködés a tár­sadalomtudományos in­formáció területén A társadalomtudományok fejlődése megköveteli a hatékony tudományos infor­máció megszervezését, a tájékoztatást a legértékesebb és legújabb tudományos ku­tatási eredményekről. A tudományos-techni­kai forradalom jelenlegi szakaszában meg­nőtt a tudományos szakirodalom mennyisé­ge, évente többmillió könyv, folyóirat és újságcikk jelenik meg. A társadalomtudo­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom