Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

s hogyan veszi figyelembe a hazai piac alakulását meg a külföldi igényeket. A felhasználóknak pedig arról kell tanúbizonyságot adniuk, milyen intenziven vezetik be az uj technikát és azt milyen hatásfokkal használják fel a munka termelékenységének növelésére. A tudományos-technikai fejlesztés és az eredmények gyakorlati alkalmazása céljára centralizált pénzalapokat hoznak létre - termelési egységek és ágazatok szintjén, ezeket a menetközben felmerülő akadályok leküzdésére, a hosszú távú fejlesztési programok finanszírozására használják föl. A jutalom-alapnak az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, hogy erőteljesebben lehessen jutalmazni a termelési egységek és a vállalatok vezetőit és irányitó dolgozóit, akik személyesen hozzájárultak az uj termékek kifejlesztéséhez. — SOUKUP.P. - BRYDLOVÁ,H. : Ekonomická stimulace v^deckotechnického pokroku. /А tudományos-technikai haladás gazdasági ösztönzése./ = Ekonomicky Öasopis /Bratislava/, 1980.3.no. 236-24ő.p. Gazdaságirányítás nemzetközi összefogással 1976-ban nyolc szocialista ország egyezményt irt alá irányítási problémákkal foglalkozó nemzetközi tudományos kutatási intézet létrehozásáról. Az elmúlt évek során kialakult az intézet szervezeti strukturája, bolgár, magyar, NDK-beli, kubai, mongol, lengyel, csehszlovák és szovjet tudósokból létrejött a nemzetközi kollektiva. Az intézet tudományos tevékenységének négy alapvető iránya: a KGST országok tudományos-műszaki és gazdasági fejlesztésének, valamint azok irányitó rendszereinek tökéletesítése; a szocialista gazdasági integráció,valamint a KGST-n belüli gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés tökéletesítése, hosszutávu célprogramok megvalósítása révén; a korszerű matematikai módszerek és számítástechnikai eszközök hatékonyságának növelése az irányítási rendszerekben; a globális fejlődési folyamatok modellezésének és az irányítás problémáinak kutatása. A tudósok modell-variánsokat hoztak létre, melyeknek segítségével optimalizálható az egyes országok részvétele az integrációs folyamatokban. 1979-ben módszereket dolgoztak ki a gazdaságirányítás tökéletesítésére, melyeket a KGST országok tervezéssel foglalkozó szervezetei hasznosíthatnak a termelési-gazdasági komplexumok létrehozásával és fejlesztésével kapcsolatos döntéshozatalban. Hasznosak a tudományos-műszaki prognosztizálás elméletének és gyakorlatának értékelésével kapcsolatos munkák eredményei. Az intézet összeállítást készített a tudományos-műszaki előrejelzés tapasztalatairól; ajánlásait jóváhagyta az 1979-ben Szófiában tartott nemzetközi koordinációs értekezlet és továbbította az egyes országoknak gyakorlati felhasználásra. Jelenleg folyik a tagországok regionális tervezési rendszereinek összehasonlító elemzése. A nemzetközi szakértői csoport értékelte a jelenlegi helyzetet, feltárta az uj tendenciákat, és ajánlásokat fogalmazott meg a regionális tervezési rendszer további tökéletesítésére. Az intézet közösen végez kutatásokat az érdekelt országok nemzeti központjaival és nemzetközi intézményekkel. Ez a módszer lehetőséget ad jelentős tudományos potenciál koncentrálására és a kutatások hatékonyságának növelésére. A nemzetközi intézet tagországai a munka további tökéletesítésére nemzeti szervezeteik közül egy-egy bázis-szervet jelölnek ki, melyek az intézettel közösen végeznek kutatásokat, segitik azt a munkakapcsolatok kiépítésében és informálnak az intézet munkamódszereiről és problematikájáról is. Az intézettel együttműködő szervezetek száma jelenleg a százhoz közeledik. Javulnak az együttműködés minőségi mutatói is. Az együttműködési folyamat elmélyült és sokoldalúbbá vált. Kiszélesedett a nemzetközi munkacsoportok létrehozásának gyakorlata. A sikeres együttműködést jól példázzák azok a munkálatok, melyek a regionális társadalmi-gazdasági fejlesztés irányításának tökéletesítését célozzák; 78