Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

Emlitésre méltó szemléle­ti változás az alapkutatások fontosságának hangsúlyozása mellett a privilegizált szektorokra korlátozott ter­vezés káros voltának felismerése és a tö­rekvés a "globális tervezés" alkalmazá­sára . Az I98O. szeptember 30-án a köztár­sasági elnöknek bemutatott Fehér Könyv kijelenti, Franciaországnak az alapkuta­tás minden szektorában hatékonyan kell jelen lennie. A kutatástámogatásnak az állami és a magánszektorban egyforma ütemben kell növekednie. Mivel a nagyközönség a kutatómun­káról általában hamis képzeteket alkot —a tudósokat többé-kevésbé szelid vagy veszélyes mániákusoknak tekinti, akik feleslegesen költik az adófizetők pén­zét— a Fehér Könyv célja megértetni, hogy egy közepesen fejlett ország, amely energiaforrásokban és nyersanyagokban szegény, csak ugy maradhat fenn, ha el tudja adni késztermékeit és technológi­áit. Tudományos kuta­tás nélkül az életszínvonal elkerülhetetlenül és gyorsan romlik. Az október elsején megjelent "Fehér Könyv a tudományos kutatás szerepéről Francia­ország fejlődésében az 1980-90-es évek­ben" nem akar "beszámoló" lenni a tudo­mány és a technika mai állapotáról, 10 éves tervet sem ad, de a tudóstársadalom közös müveként bemutatja, ami van, és ami lehetne, azokat inspirálva, akik be­leszólhatnak Franciaország tudományos életébe, A Fehér Könyv célja tehát az, hogy túllépjen a szűkre zárt tudósközösség korlátain, és olyan széles kö­zösséget vonjon be a tudományos élet kérdéseibe, amilyet csak lehetséges. Hiszen Pierre Aigrain kutatási államtit­kár szerint: "A francia technika sikere függ ugyan az alkalmazott eszközöktől és az emberanyagtól, de legalább ilyen mér­tékben attól is, hogy az egyes ember mennyire válik ebben a fejlődésben érde­keltté." Fontos tehát, hogy a könyvben mindenki megtalálja a tudományos kutatás hasznosságának és jelentőségének bizonyí­tékait, sőt tájékoztatást kapjon a kuta­tószemélyzet problémáiról és viselkedés­formáiról is. A könyv bizonyitani kiván­ja, hogy a technikai és tudományos erőfe­szítéstől függ az ország jövője, helye a világban, de egyúttal az állampolgárok jóléte is. A Fehér Könyv bevezetőjében Guinier v akadémikus felvázolja a francia kutatás történelmi fejlődé­sét: a 60-as évek expanzióját, a 70-es évek stagnálását. Beszél a tévesz­mékről, a hamis utakról a francia tudomá­nyos életben, megjegyzi, hogy a képzelő­tehetség és az eredetiség, amit a kuta­tótól elvárnak "nem éppen követelményei a jelenlegi vizsga- és pályázati rend­szernek." Megjegyzi, hogy az alkalmazott kutatás nem irányithatja az alapkutatást. Foglalkozik a tudományos kutatás minő ségének elbirálásával is: mivel gyakorlatilag lehetetlen bárkire is bármilyen alapkutatási problémát "ki­osztani", a tudományszervezés igazi sze­repe abban áll, hogy kiválassza a megfe­lelő kutatószemélyzetet és képességeik kibontakoztatásához biztositsa a legmeg­felelőbb körülményeket. A kutatómunka ér­tékét, minőségét csak jóval később, az eredmények birtokában lehet megállapítani. Az értéknek mégis vannak kri­tériumai: a kutatás eredetisé­ge, a határtudományokkal való együttműkö­dés, az ismert jelenségek általánosítá­sának képessége. Végső soron a kutatás minőségének legfőbb mércéje a többi ku­tató Ítélete. Az alapkutatás természetesen nem szakadhat el a lehetséges alkalmazási te­rületektől. Az alapkutatás és az alkal­mazott kutatás közötti "közvetítő, köz­bülső" kutatást —amely elég fejletlen Franciaországban— a kisebb egyetemek laboratóriumai végezhetnék, ahol az alap­kutatásra amúgy sincsen lehetőség. A bevezetőt követő öt fejezet át­tekinti a legnagyobb tudomány­területeket: az élettudomá­nyokat, a humán tudományokat, a matemati­kát és információt, a fizikai tudományo­kat, a földtudományokat. Céljuk a tudomá­nyok jelenlegi állapotának és jövőbeni fejlesztési irányának ismertetése, javas­lattétel lehetséges vagy remélt alkalma­zásukra . További három fejezet foglalkozik az energia- és nyersanyagipari kutatás­sal. A Fehér Könyv befejező része a "Kutatás és nemzet" cimet viseli. Ez a mü talán legeredetibb része. Rávilágit néhány olyan tényre, amelyeket a kutatók hajlamosak elhanya­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom