Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Figyelő
golni, például azt, hogy a tudománynak, éppen mert dinamikus, vannak olyan mellékhatásai, amelyek a társadalmi és a gazdasági életre nézve nem közömbösek, előreláthatatlanok és nem is mindig pozitívak. E fejezet fontos megállapítása az is, hogy eredményes és eredménytelen kutatásokról beszélni túlzott általánosítás, mert a tudomány szükséges kockázata a zsákutcába jutás. Felveti a "polarizáció" és a "kolonizáció" kérdését. Egyes kutatók és kutatóintézetek ugyanis megszabják a kutatások irányát /polarizálnak/, mások pedig követik a megszabott utat /kolonizáltak/. A Fehér Könyv hangsúlyozza, fontos feladat a "nemzeti polarizátorok" támogatása, mert ezek hiányában az ország tudományos gyarmattá válhat. Ha egy tudományág színvonala elég fejlett ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatok helyett a hazai kutatólaboratóriumokat részesítse előnyben, törekedni kell arra, hogy "polarizátorok" alakuljanak. A Tudománypolitik a cimü fejezet bemutatja a meglévő tudományszervezési struktúrákat, és viszszanyul azokhoz a direktívákhoz, amelyekkel öt évvel ezelőtt már foglalkozott a kormány. — Recherche et niveau de vie. /Kutatás és az élet minősége./ = Le Monde /Paris/,1980.okt.2. l.p. — ARV0NNY,M. : Le Livre blanc sur la recherche est rendu public. /Megjelent a francia Fehér Könyv a kutatásról./ = Le Monde /Paris/, 1980. okt.2. 11. p. M A tudományos-technikai fejlesztés gazdasági ösztönzése A fejlesztés irányításának hatékonysága a gazdasági ösztönzési rendszer minőségének és érvényesülésének a függvénye.Ez alatt nemcsak nemcsak az anyagi ösztönzés, hanem a kitűzött célok elérését elősegítő feltételek megteremtése is értendő. A tudományos-technikai fejlesztés kérdéseinek napirendre kerülése azzal magyarázható, hogy jelenleg is, de a jövőben még inkább ez lesz a társadalmi termelés és a munkaerő fejlesztésének egyetlen lehetséges utja. A népgazdasági tervirányitási rendszerek eddig még nem tudtak megfelelő termelési feltételeket biztosítani az uj technika bevezetésére, a világszínvonal élvonalához tartozó termékek gyártására. Az innovációk elhúzódó, akadozó bevezetése azt eredményezi, hogy a fejlesztés hatékonysága csekély, üteme pedig lassú. A tudományos-technikai fejlesztés tervezési módszerének hiányossága, hogy nem kapcsolódik teljesen a népgazdaság fejlesztési feladataihoz és céljaihoz. Az uj tipusu gépek és berendezések tervezésénél nem veszik kellőképpen figyelembe a termékek felhasználóinak igényeit. A tervezés összehango latlansága miatt sokszor egyes berendezések kihasználatlanul állnak, mások meg hiányoznak. Az egységes, hosszú távú tudományostechnikai, termelési és kereskedelmi koncepció kialakulatlansága nemcsak a folyamatosságot, hanem a tudomány - termelés ciklus meggyorsítását is gátolja. Nehézséget okoz a kapcsolatok hiányossága, maga a gazdasági-termelési terv sem kedvez az innovációk bevezetésének: ugyanis rövid távu. Nyilvánvaló, hogy a rövid távu tervezés fékező hatást fejt ki a tudományos—technikai fejlesztés terén. A fejlesztés és az uj ismeretek gyakorlati alkalmazása, az ered mények megmutatkozása egy évnél hosszabb időt vesz igénybe. Ha viszont a népgazdasági tervezés alapja az egyéves terv, akkor érthető, hogy a vállalatok nagyobb erővel dolgoznak a napi termelési feladatok ellátásán, mint uj termékek kifejlesz tésén. így aztán maga a vállalat válik a tudományos-technikai fejlesztés kerékkötő jévé. A fejlesztési tervek és a megvalósításukat biztosító, termelési, beruházási és kivitelezési tervek közötti egyenetlen ségek hiányokhoz vezetnek a gazda Az innovációs folyamatra egyre nagyobb súlyt helyeznek a szocialista országok vezetői, hiszen a tudományos-technikai fejlesztés megvalósítása lényegében a népgazdaság irányítási színvonalától, a tervirányitási rendszer minőségétől függ. A tudományos-technikai fejlesztés tartalma tulajdonképpen a tudomány kutatás - termelés - felhasználás ciklus láncszemei közötti gazdasági kapcsolatok tökéletesítése. 76
