Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

Csökken az Egyesült Államok szerepe a ku­tatásban Az Egyesült Államok tudományos­technikai fejlődése a nyolcvanas években előreláthatóan nem tud lé­pést tartani más országokkal, még a K+F ráforditások várható növekedé­se ellenére sem. Az USA részesedése a vi­lág tudományos és műszaki kutatásából az I967.évi 33 %-ról 1980-ra 25 % alá esett. Az Egyesült Államok K+F beruházásai a 80-es években folyamatosan csökkentek: 1970-ben а В NT 2,64 %-át, 1979-ben már csak 2,22 %-át forditották a kutatásra. Összehasonlítás­képpen a Szovjetunió 3,23 %-ról 3,4-re, az NSZK 2,18-ról 2,28-ra, Japán pedig Ii79-ről 1,94 %-ra növelte ugyanezen idő­szak alatt K+F ráfordításait. A K+F finanszírozásában nagyobb erőfeszítéseket tevő országok termelé­kenységi mutatói is jobban alakultak: 1967-et 100-nak véve, az egy órára jutó output az Egyesült Államokban 1972-ben 115,7, 1978-ban 129,2 volt. Ugyanezek a mutatók Japán esetében 162,3 és 215,7, mig az NSZK-ban 128,7 és 175,3 voltak. A legfőbb problémát az okozza, hogy a kutatói kapacitás csak kis mértékben vagy egyáltalán nem nőtt az utóbbi években. A Szovjetunió becslések szerint több mint kétszeresére növelte a tudósok és mérnökök számát, Ja­pánban pedig —amelynek népessége keve­sebb, mint az amerikai fele— körülbelül annyi a kutatók száma, mint amennyit az amerikai polgári K+F-ben foglalkoztatnak. Az Egyesült Államokban alig nőtt az alap­kutatások nagy részét végző főiskolai, egyetemi kutatók száma. Mig az egyetemi kutatók létszámnövekedési üteme az 50-es években 7-8 % volt, a 60-as évek végé­től 2 %-ra vagy az alá esett. Az alapkutatásokra forditott összegek 1953-1961 között évi 13 %-kal nőttek, 1961-1967 között már csak évi 0,3 %-os növekedést mutattak, I967-I975 között pedig csökkentek. Az utóbbi négy évben ismét szerény, 3,5 %— os növekedés tapasztalható. Csökkent a szövetségi kormány szerepe a K+F finanszí­rozásában. A 60-as években a K+F több mint 60 %-át finanszírozta a kormány, ma már ez az arány alig több mint 50 %-os. — U/nited7 s/tates7 share of world's R+D declines. /Csökken az USA részaránya a világ K+F ráfordí­tásában./ = Research Management /New York/,I98O.3.no. 2.p. T Elemzés a csehszlovák K+F bázisról Csehszlovákia népgazdaságában az uj tudományos-technikai ismeretek létre­hozásának és megvalósításának alapvető forrása a K+F bázis. Ezt bizonyltja az a tény, hogy az innovált termelés értéke keletkezési forrása szerint a legnagyobb arányú a K+F feladatok­ból származó termékek esetében: 72 %, ezután következnek a licenc­vás áriások alapján készült termékek: 3,5 %» majd a nemzetközi együtt­működésből adódóak: 1,4%. Az adatok meg­győzően tanúskodnak a K+F elsőbbségéről; felmerül azonban a kérdés, vajon optimá­lis-e a jelenlegi struktura, nem kelle­ne-e a nemzetközi együttműködés szerepét /licencia-, modern technika, know-how vásárlás stb./ erősiteni. Az ország tudományos-technikai fej­lesztése a K+F bázis hatékonyságának nö­velésétől függ. Számos feladat vár meg­oldásra: a munkaerő összetételének javi­tása /több felsőfokú végzettségű szakem­ber, korstabilitás stb./, a műszaki szin­vonal emelése /több modern gép, a beren­dezések avulási idejének csökkentése stb./, a gépek és berendezések jobb ki­használása, anyagi és erkölcsi ösztönzés, nagyobb felelősségviselés stb. Ki kell küszöbölni a sok apró, azo­nos vagy hasonló eredményt hozó felada­tot, s a népgazdaság fejlesztése szem­pontjából döntő fontosságuakra kellene koncentrálni. Jobban meg kell fontolni, mi kerüljön be a kutatási tervbe, mérlegelni kell a kocká­zatvállalás mértékét. A CSKP KB 1979.évi májusi határo­zata "A csehszlovák népgazdaság tudomá­nyos-technikai fejlesztésének kérdései­ről" leszögezi, hogy a tudományos-tech­nikai fejlesztési terv összeállításánál 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom