Tudományszervezési Tájékoztató, 1981

1. szám - Figyelő

- az erőket a társadalmi fejlődés alapvető céljait szolgáló K+F feladatokra kell koncentrálni, felhasználva a szocialista országok együttműködéséből adódó lehetőségeket; -az alapkutatásban —különösen az Akadémián és az egyetemeken— a perspektivikus és a társadalmilag legfontosabb problémákra kell összpontosítani /figyelembe véve a csehszlovák valóság feltételeit/; -az alkalmazott kutatás és a fejlesztés terveibe csak olyan K+F feladatokat kell felvenni, amelyeknél feltételezhető /jogosan/, hogy a kapott eredmények bekerülnek a gyakorlatba, a termelést pedig föl kell készíteni ezen eredmények befogadására; - a fő feladatokra való összpontosítást egybe kell kötni a kutatási kapacitás, a pénz- és anyagi források koncentrálásával. A kutatási feladatok koncentrációja az utóbbi években nemigen fokozódott: 1973-ban az állami kutatási tervben 335« 1978-ban З56 alapkutatási feladat szerepelt. Megváltozott viszont a feladatok összetétele: mig 1972-ben "A technika uj elméleti alapjai" rovat a ráfordított órákat tekintve a 7.helyen volt, addig 1978-ra már a 3.helyre került. A közgazdasági kutatásoknál az arány még rosszabb: 1972-1977 között 101-ről 213-ra növekedett a feladatok száma, a részfeladatoké pedig 260-ról 653-ra, a kutatók száma viszont messze elmaradt ettől a növekedéstől. 1.táblázat A műszaki fejlesztési tervben szereplő feladatok száma irányítási szintkénti bontásban 1976 1977 1978 Műszaki fejlesztési feladatok összeden 29 206 30 021 29 226 Állami műszaki fejlesztési terv 596 575 569 Reszort műszaki fejlesztési terv 1 109 1 337 1 238 Ágazati, vállalati és egyéb műszaki fejlesztési tervek 27 501 28 109 27 419 A táblázat világosan dokumentálja, hogy a tervezett feladatok száma állandóan igen magas — 30 000 körül mozog. Kormányszintű dokumentumok már többször rámutattak a csehszlovák K+F bázis azon hibájára, hogy tul sok feladatra forgácsolja szét potenciálját, ennek ellenére lényeges színvonalbeli változás nem történt. Erőforrás koncentrálásra csupán az állami műszaki fejlesztési tervben került sor. A problémát súlyosbítja, hogy —az alapkutatáshoz hasonlóan— ezen a területen sem jöhet szóba a szakemberek számának növelése . Az erőket elsősorban az állami műszaki fejlesztési tervben szereplő feladatokra kellene összpontosítani, ezek adják ugyanis az összes műszaki fejlesztési feladat 90 %-át. Az ágazati bontásból kiderül,hogy a legtöbb feladat továbbra is a gépiparban,az elektrotechnikában és a vegyiparban vár megoldásra /érdekességképpen megjegyezhető, hogy az energetikában kevesebb megoldandó feladat szerepel, mint pl. a textiliparban!/. A hatékonysággal szorosan összefügg a K+F bázis által megoldott feladatok gyakorlati alkalmazásából eredő műszaki színvonal. Sajnos a legtöbb esetben /a vizsgált témák 30 %-ánál/ igen alacsony a megoldások műszaki színvonala. A K+F eredmények gyors gyakorlati alkalmazása szintén hatékonyság-növelő tényező. Az állami műszaki fejlesztési tervben szereplő feladatok 12,9 %-ának nem biztosítottak megvalósítási lehetőséget. A felsorolt tényezőkön kivül figyelmet érdemelnek még olyan jelenségek is, mint a megoldott feladatok gazdasági hatékonyságának kérdése, az eredmények versenyképessége, társadalmi hatékonysága. 67