Tudományszervezési Tájékoztató, 1981
1. szám - Figyelő
A VINITI prognózisa a következő tiz évben az információnövekedés ütemét évi 10-12 %-ra becsüli a jelenlegi 5—7 kai szemben. Elképzelhető, hogy az információknak a mainál nagyobb részét adják ki miniatürizált vagy gépiolvasásra alkalmas formában. Ez azonban nem változtatja meg az információs szakmában dolgozók alapvető feladatát, azaz az információk gyűjtését, feldolgozását és terjesztését. Az információfelhasználók száma a Szovjetunióban 1959 és 1977 között 94 %-kal nőtt, 37»5 millió főre; növekedésük exponenciális, számuk 20 évenként megduplázódik. Ilymódon 20 év múlva az információfelhasználók száma kb. 80 millió lesz, ezen belül kb. 40 % a mérnökök és agrárszakemberek, 20 % a kutatók, tanárok, művészek, 13 % a tervezők és számviteli szakemberek és 9 % az egészségügyi szakemberek aránya. A felhasználók 5 %-a a vezetők közül kerül ki. A felhasználók területi megosz 1 ásába n lényeges változásokat okoz, hogy Szibériában, a Távol-Keleten, Közép-Ázsiában és Kazahsztánban erőteljesen nő a szellemi foglalkozásúak száma. Az információs tevékenység fejlődésére rányomja bélyegét a fokozódó papirhiány. Növekszik a szelektáló, az elemzőértékelő és az előrejelzést adó munkák súlya. Kialakulóban vannak a szakosított információs központok, amelyeket funkciójuk alapján három csoportba lehet sorolni. 1. Számitógép alapú adatbázisok létrehozása, információs kiadványok terjesztése egy vagy több tudományág területén. 2. Információkeresés az adatbázisok alapján. 3. Dokumentummásolatok készítése a tudósok és szakemberek számára. A szovjet országos tudományos-műszaki információs rendszer jelenleg nem terjed ki még a SZUTA és a szövetségi akadémiák információs rendszerére, holott ebben 250 információs szolgálatnál 5 000 fő dolgozik. A létrehozandó országos automatizált tudományos-műszaki információs rendszer a népgazdaságirányitási rendszer alrendszereként fog működni; magját a tematikus információs központok alkotják, amelyeket a hírközlési csatornák egységes hálózattá kapcsolnak össze. Az automatizált információs rendszert 1990-ig épitik ki. A rendszer biztosítja - a felhasználók megbízható, operativ, teljes és célratörő tájékoztatását , - a tervezett kutatások információs megalapozását. Elősegiti a prognózisok kidolgozását, a kutatások hatékonyságának növelését, a tudományos-műszaki eredmények bevezetési határidejének csökkentését. Az informatika alapvető elméleti feladata a törvényszerűségek feltárása, a tudományos információ létrehozása, átalakítása, átadása és társadalmi hasznosítása. Alkalmazott jellegű feladatai közé tartozik az információs folyamatok hatékony módszereinek kidolgozása, az optimális tudományos kommunikáció módjainak kialakítása a tudományon belül, valamint a tudomány és a termelés között. A jövőben az informatikai kutatások frontja bővülni, tudományos presztízse pedig növekedni fog. A számítástechnika bevezetése az információs folyamatok technológiájába funkcionális változásokhoz vezet. A történelmi tapasztalat azt bizony itja, hogy a kommunikáció műszaki eszközei lényeges hatást fejthetnek ki a tudományos munka módszereire. A számítástechnika bevezetése uj szakaszt jelent a kommunikáció fejlődésében. Az adatbankok létrehozása és az azokhoz való általános hozzájutás révén a kutatók eredményei szinte létrejöttük pillanatától hozzáférhetők. - MIHAJLOVjA Л.: Ob osznovnüh napravlenijah razvitija szisztemü naucsno-tehnicseszkoj informacii v sztrane. /А Szovjetunió tudományosműszaki információs rendszere fejlesztésének alapvető irányai./ = Naucsno-tehnicseszkaja Informaci ja /Moszkva/,1980.1.szer.4. no. 1-7 .p. P.M. 65