Tudományszervezési Tájékoztató, 1980
1. szám - Szemle
Az állam szabályozó szerepe és a magántőke érdekei közötti ellentétek olykor a termelés, a gazdálkodás és a fejlesztés egyenetlenségeihez, esetenként anarchiájához vezetnek. Ezek a jelenségek és a tőkés világpiacon jelentkező értékesítési nehézségek érződnek azokban az országokban, amelyek a háború utáni években fejlődtek gyors ütemben; ilyen ország például Japán, Olaszország vagy Franciaország. A fejlett tőkés országokban a tudományos-műszaki és termelési infrastruktúra,főként pedig az energetika és a közlekedés fejlődése, a tudományigény es ágazatok növekedése, a munka- és energiaigényes termelés gyorsitott korszerűsítése következtében át kell szervezni a gazdasági strukturát. A magántőke ellenállását az állam főként a pénzügyi és az adózási politika eszközeivel igyekszik csökkenteni vagy ellensúlyozni. A gazdasági struktura átalakítása érdekében az államigazgatási és kormányzati szervek együttműködnek a vállalkozók társaságaival, átszervezik és korszerűsítik a régi ágazatokat, programokat dolgoznak ki a tudományos-műszaki haladás élvonalában álló uj ágazatok /atomenergetika, ürrepülési ipar, informatika stb./ létrehozására. A tudományos-műszaki haladás nagy lehetőségeket teremt Ázsia, Afrika, LatinAmerika fiatal nemzeti államai számára gazdaságuk korszerűsítéséhez. Ezzel egyidejűleg azonban egyre nagyobb mértékben kerülnek függő viszonyba a korszerű tudománnyal, technikával és technológiával, amit kénytelenek külföldről importálni. NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁIA VILÁGHÁBCRU MEGELŐZÉSE, ELHÁRÍTÁSA A tudományos-műszaki forradalom végtelen távlatokat nyit az ember természet feletti uralma számára. Megteremti azonban azt a veszélyt is, hogy ezeket a lehetőségeket az emberiség létérdekei ellen használják fel. A legnagyobb veszély a tudomány és technika legújabb vívmányainak felhasználása tömegpusztító fegyverek gyártására. A mérhetetlen pusztító erejű rakétafegyverek, atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek alapvetően megváltoztatták a háború anyagi-műszaki tartalmát: a háború termonukleáris világkatasztrófa bekövetkezését jelenti, hiszen a modern tudomány és technika lehetővé teszi az atomfegyvereknél is pusztitóbb hatású fegyverek létrehozását. A tudományos-műszaki forradalom az élet megőrzésének záloga, a haditechnikai forradalom azonban nem az. A tudományos dolgozók 35 százaléka jelenleg a haditechnikai szférában dolgozik, ők használják fel a tudományos kutatásokra fordított összegek mintegy 40 százalékát. Valamennyi ország érdeke a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a rendelkezésre álló eszközök, források békés fejlődés céljaira való felhasználása. Ezt a valós érdeket előbb-utóbb tudatosítani kell, fel kell ismernie minden gazdasági, hatalmi és politikai csoportosulásnak még akkor is, ha a pillanatnyi érdekmegosztások vagy más szempontok nehezítik ezt. Az emberiség jövője csak ugy képzelhető el, ha a kis- és nagyhatalmak egyszer és mindenkorra véget vetnek a pusztító háborúk kirobbantására irányuló törekvéseknek. A HARMADIK VILÁG Az emberiség egyik legégetőbb problémája a fejlődő országok elmaradottságának megszüntetése. Ez rendkívül bonyolult kérdés, hiszen ezeknek az országoknak az iparilag fejlett országoktól való viszonylagos elmaradottsága minden erőfeszítés ellenére is állandóan növekszik. 15
