Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

kel a tudomány, a kutatás és az ország ér­dekében. 1930-ra több mint ötszörösére nőtt az ipari laboratóriumok száma; ez a nagyságrendi változás számos problémát vetett fel. Szükségessé vált egy olyan szervezet, amely a kutatást értékeli és érti, amely képes hatékony technológiákat kifejleszteni az ipari kutatás működése, szervezete, admi­nisztrációja számára. Maurice Holland ezért személyesen kért meg számos ipari vezetőt az ipari kutatás támogatására, majd a biztató Ígéretek után munkatársai­val bizottságot alakított, amely felkér­te az Országos Kutatótanácsot, hogy hoz­za létre és támogassa a társaságok egy olyan egyesülését, amely az Ipari Kutató­intézet nevet viseli. 1938.április 2-án megalakult az uj intézmény; 5O munkatársa közül 32-en az iparból, a többiek egyete­mekről és az Országos Kutatótanácstól jöttek ide. A 14 alapító tagból 6 jelen­leg is dolgozik még. Az Országos Kutató­tanács égisze alatt öt év során végzett munka olyan fejlődést hozott, ami lehető­vé tette, hogy az Ipari Kutatóintézet függetlenné váljék. 1945-ben történt meg a békés szétválás. Természetesen az Ipari Kutatóinté­zet is átesett a maga "szülési fájdalma­in" és "pubertáskori" nehézségein. Kez­detben igen szűkösek voltak az anyagi ke­retek, a kezdeti mámort hamar lelohasz­tották a gazdasági élet általános nehéz­ségei is, amikor 14 cég érvénytelenítet­te tagságát, majd 3 ipari tudományos szervezet próbálta "megfojtani bölcsőjé­ben a csecsemőt"; megint mások azért akartak szakítani az intézettel, hogy in­kább az Országos Kutatótanács nagyobb presztízse alatt működjenek tovább. Az Ipari Kutatóintézet végülis a kritikus időkben is kitartó néhány tudósnak és ku­tatásvezetőnek köszönhetően túlélte az összes nehézségeket és napjainkban is funkcionáló erős szervezetté fejlődött. Maurice Holland ezek után a Thomas Edisonnal való találkozásáról beszélt, lévén, hogy a sok hires tudós és kutató mellett munkája során vele is kapcsolatba került. Szerin­te Edison volt az ipari ku­tatás megalapítója, "keresztapja". Holland két hetet töltött Edison Menlo Park-i laboratóriumában. Mi­kor érkezésekor elmondta, hogy néhány na­gyobb kutatási intézmény mechanizmusát szeretné tanulmányozni, Edison tréfásan kijelentette, hogy itt olyan nincs — itt ő a kutatás mechanizmusa. Ezzel együtt Holland szerint Menlo Park az ország egyik első és legsikere­sebb kutató laboratóriuma volt akkoriban, amelyet Edison az ő "feltaláló gyár"-ának hivott /а 75 ott dolgozó közül mindössze kettőnek volt diplomája/. Irène Curie-vel zavarbaejtő talál­kozása volt Hollandnak. Arra a kérdésre ugyanis, hogy mi a véleménye a jó kutatás vezetőről, az volt az egyébként nagyon udvarias válasz, hogy nem a vezető irá­nyítja a kutatást, hanem fordítva; a kutatásé a vezető szerep. "Ha a mamát —mondta Irène Curie— valaki irányította volna, valószínűleg kicsinyes, hétköznapi prob­lémákkal kellett volna foglalkoznia és sosem fedezi fel a rádiumot". Az interjú következő részében Maurice Holland tapasztalatai alapján is­mertette, szerinte melyek a sike­res K+F vezető leg­fontosabb tulajdon­ságai, jellemzői. Mindenekelőtt elkötelezettnek kell len­nie beosztottaival szemben. Emellett le­gyen jó szervező és ad­minisztratív képessé­ge, megbízható tudományos é műszaki háttere. S ami a legfontosabb, töltse el a kutatás szelle­me, az u j iránti vágy. Keresnie kell az uj ötleteket, ugyanakkor legyen üzleti érzéke, hogy ötleteiből azokat vá­lassza ki, amelyeknek várhatóan a legna­gyobb lesz a piaci sikere-. A régi idők a nagy feltaláló egyé­niségek, az egyéni kuta­tóknak kedveztek. A mai hatalmas, komplex kutatóhelyek Holland szerint ugy segíthetik az igazán kreativ kutatót alkotóképessége kibonta­koztatásában, ha "csendes társ"-ként ke­zelik. Hagyni kell őt saját feje után men ni, hogy szabadjára ereszthesse alkotó fantáziáját, biztosítani kell számára egy félreeső zugot, ahol egyedül lehet és a próba-szerencse edisoni módszerét követhe ti kísérletezéssel, modellekkel és saját készítésű berendezésekkel. Ajánlatos, hogy a vezető kitegye a következő táblát a szoba ajtajára: "Maradj kint. A géniusz dolgozik. Csodákat naponta produkálunk, a lehetetlen valamivel hosszabb időt vesz igénybe." 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom