Tudományszervezési Tájékoztató, 1979

1. szám - Figyelő

Az alap- és alkalmazott kutatások jelenleg az üzleti társadalom kezében vannak. Holland egyik ujitása volt, hogy "társasutazásokat" szervezett a bankároknak, az ipari testületek vezetőinek, azoknak, akik a befektetésekről döntenek, így az érdekeltek személyesen láthatták a laboratóriumok munkáját, tehettek fel közvetlenül kérdéseket, s váltak maguk is érdekeltebbé a kutatásban. Holland véleménye szerint az alapkutatások egészének az egyetemeken kellene folynia a kormány és az ipar közös támogatásával. Holland egyik fő érdeklődési területe a kutatás szerepe valamely szervezeten belül, kapcsolata a többi részleggel. Analógiája szerint a szervezet olyan, mint az emberi test. A felső szintű vezetés az agy, a marketing tevékenység a szem és a fül, az eladás a láb és a termelés az izmok és a csontozat, a kutatás és a fejlesztés pedig a sziv, amely a keringéshez szükséges vért szivattyúzza az egész rendszerbe. Ez biztosítja a test fennmaradását, felel az összes többi funkció eredményes ellátásáért. A pénzügyi társadalom sok esetben nem látja át a K+F helyét és szerepét. A megfelelő értékeléshez Hollandék kidolgoztak egy mérési rendszert, amely öt nagy kérdéskör megválaszolását követeli meg a vezetéstől, kezdve a K+F szervezet helyének elismerésétől, annak felméréséig, milyen szerepet tölt be a K+F a cég eredményességében. Maurice Holland szerint a kutatásvezetésnek és az Ipari Kutatóintézetnek elsősorban ténylegesen a kutatás vezetésével kellene foglalkozni. Nagyon sokat kell még a kutatás vezetését tanulni, ahhoz nem ártana néhány kutatás a kutatásról /feltáratlan pl. még, hogyan használható fel a számitógép, mint a vezető "szerszáma"/. A természeti csapások elleni biztosítás, a berendezések amortizációja, a dolgozók ellátása nem biztosítja a cég jövőjét, ha nincsen megfelelő K+F. Erre pedig jó és rossz időkben egyaránt a vállalat tiszta hasznának 2 %-át kell fordítani. Aki ezt nem teszi meg, "lehúzhatja a rolót", felöltheti a gyászruhát, mert a legjobb uton halad a csőd felé. — Industrial research in retrospect. /Visszapillantva az ipari kutatásra./ = Research Management /New York/,1978.3.no. 10-13.p. B.Zs. g y e s u e g n a g köze 0 1 á s 1 á r t r a é a m á 1 Az Egyesült Államok 50 legnagyobb vállalata az elmúlt évben több mint 11,9 milliárd g-t költött kutatásra és fejlesztésre. Az Országos Tudományos Alapítvány kimutatása szerint 1977-ben a K+F céljára körülbelül 20 milliárd g-t ruháztak be az Egyesült Államok iparába. Az 50 legnagyobb vállalat ennek az összegnek a 60 %-át biztosította; az ipari K+F kiadások 33 %-át a 10 legnagyobb cég finanszírozta. Az emiitett 20 milliárd g az ipar "saját" pénze. A szövetségi kormány által támogatott ipari kutatások összege további 40 milliárd g-ra rug. 1977-ben az 50 legnagyobb cég közül csak kettő csökkentette K+F költségvetését — e két cég nehézipari cikkek gyártásával foglalkozott. A másik 48 vállalat átlagosan 14,4 %-kal fokozta K+F költségvetését. A 10 legnagyobb vállalat K+F kiadásai 1977-ben igy alakultak: 1. General Motors 2. Ford 3. IBM A-. AT+T/Bell System 5. General Electric 6. United Technologies 7. DuPont 8. Eastman Kodak 9. Chrysler 10. ITT 451 000 170 000 142 000 718 000 463 000 368 000 367 000 351 000 337 000 280 000 000 g ООО g ООО g ООО g ООО g ООО g ООО g ООО g ООО g ООО g — Top 50 U.S. companies spent gl2 billion on R+D. /Az 50 legnagyobb amerikai vállalat 12 milliárd dollárt fordított K+F-re./ = R+D Management Digest /Mt.Airy,Md./, 1978.7.

vol.12.no. 4-5.

p. „ t CS.li. 73