Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

5. szám - Szemle

A TUDOMÁNYOS ESZMÉK KIALAKULÁSA ÉS VÁNDORLÁSA A tudományos közösségben a személyes kapcsolatoknak rendkivül nagy a jelentő­sége: az igazán értékes ismeretanyag vándorlása országról-országra, intézményről-in­tézményre nem jöhet létre csupán levélváltással, folyóiratok és könyvek cseréjével; elkerülhetetlenül szükséges a tudósok személyes találkozása is. Az ismeretek terjesztésének ez a mechanizmusa ősidők óta működik, de pszicholó­giai és társadalmi feltételeit eddig még nem nagyon vizsgálták. ' HSZÜAN-CANG VÁNDORLÁSAI Egy 26 éves kinai buddhista szerzetes, Hszüan-cang 629-ben elindult Indiába, hogy választ kapjon a "nyugati bölcsektől" a kinai buddhista szekták tanításaiban rej­lő problémákra. Útközben számtalan izgalmas kalandot élt át, mivel a veszélyeket rej­tő Gobi-sivatag felé vette útját. Indiában mintegy tiz évet utazgatott, s közben sok buddhista szenthelyet látogatott meg. Több évig Nalandáhan, az indiai buddhista fi­lozófia központjában tartózkodott, s nagy hirnévre tett szert filozófiai tanításával. Tizenhat év után, 645-ben visszatért Kinába, elvonult egy kolostorba, és éle­tének hátralévő 20 évét a magával hozott 6oo szanszkrit kézirat fordításával töltöt­te. 664—ben bekövetkezett halálától kezdve a kinai buddhista, "idealista filozófiai" iskola megalapítójának tekintik. Utazásának mitikus változatát félistenekkel, ször­nyetegekkel, csodákkal és csatákkal fűszerezve - a Majom c.kinai regény mondja el. Hszüan-cang rendkívüli intellektus volt; utrakelésének több mozzanata ma is tanulsá­gos. Mielőtt elindult volna, alaposan megismerte az akkori kinai, buddhista filo­zófia minden oldalát, és pontosan tudta, mire keres választ Indiában. A tudósok ilyenfajta felkészülése szükséges az ismeretátvi­tel sikerességéhez. Manapság a perui vagy ghanai posztgraduális kutatóknak gondo­san fel kell készülniük, ha azt akarják, hogy a fejlett országokban töltött idejük hasznos legyen mind hazájuk, mind saját maguk számára. A gyakorlat azt mutatja pl. Nagy-Britanniában, hogy sok külföldi hallgató tul fiatalon és tapasztalatlanul érke­zik; nem tudják mit akarnak, milyen ismereteket vigyenek haza. Hszüang-cang nem kapott ösztöndijat, hogy továhbképezze magát külföldön. Sőt az uj császár, Taj-cung, a Tang dinasztia megalapítója határozott parancsa ellenére, titokban lépte át a határt. Politikai korlátok ma is vannak, pedig az illető országok 1/ ZIMAN.J.M.: The international scientific community. /А nemzetközi tudomá­nyos közösség/ = Minerva /London/,1977.15. vol. l.no. 83-93.p. 550 Hszüan-cang vándorlásai — Elszigeteltség és együttműködés — Tudósok exodusa — Men­ni vagy maradni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom