Tudományszervezési Tájékoztató, 1978
1. szám - Bibliográfia
A harmadik rész /kilencedik fejezet/ az országos tudománypolitikákkal foglalkozik azon okfejtés alapján, hogy a vállalatok nem képesek egymaguk vállalni a K+F eredménytelenségének kockázatát, s ezért az állam feladata, hogy legalább a veszteséget "szocializálja", igy fizetve a K+F eredményeiért. A kormányok felelőssége a műszaki ujitás támogatásában igen nagy; a prioritások meghatározása messzemenő politikai jelentőségű. Igy I945-I97O között a tudománypolitikai súlypontokat elsősorban a hidegháború határozta meg, a hetvenes évektől kezdődően kerültek előtérbe a környezet, az energia, a természetes erőforrások, a szállítás és építkezés, az élet minősége problémái. A függelékben közölt tanulmány а К + F és egyéb tudományos-műszaki szolgáltatások mérésének ugyancsak bonyolult kérdéseit ismerteti. Az értékes könyvet 15 oldalas irodalomjegyzék egészíti ki. GREEN, К. - MORPHET,C.: Research and technology as economic activities. Woburn.,1977, Butterworth 74 p. K+F mint gazdasági tevékenység. Rövid, világos esszékben két brit közgazdász tekinti át a K+F gazdasági szerepét az Egyesült Királyság vállalati szektorában. A következő kérdésekre keresnek választ: 1. Miért folytatnak ipari cégek kutatási tevékenységet? 2. Egyes cégek és iparágak miért költenek többet K+F-re, mint mások? 3. Milyen tényezők hatnak uj termékek és folyamatok ipari elterjedésére? 4. Hogyan választják ki a cégek azt a megfelelő stratégiát vagy kutatáspolitikát, mely lehetővé teszi a hosszú- és rövidtávú termelékenységet, ugyanakkor technikailag is kivitelezhető? International Forum on Information and Documentation. /Moszkva/,19772.no. 1-39.p. UNISIST különszám. ^ A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség folyóiratának különszáma az UNISIST bemutatására vállalkozott. Az UNESCO által kezdeményezett UNISIST program célja az információcsere tökéletesítése, az országos és nemzetközi politikák és tervek kidolgozása, a módszerek és normák javítása és terjesztése, az információs infrastruktúra korszerűsítése, a modern információs technikák bevezetése, végül információs szakemberek képzése. A cikkek beszámolnak az UNISIST országos bizottságainak tevékenységéről, a regionális együttműködés alakulásáról az információpolitika és -tervezés területén, a nemzetközi információs rendszerek jelentőségéről, az UNISIST terminológiai tevékenységéről az oktatásban, a képzésben és a munkaerőfejlesztésben, az UNISIST szerepéről az adatfeldolgozás -tárolás, -értékelés és -terjesztés területén. KIRSCH, G.: Wissenschaft zwischen Spiel und Verpflichtung. Zur Theorie der Forschungspolitik. Freiburg, 1975f Univ.Freiburg Schweiz. I32 p. /Wirtschaftswissenschaftliche Beiträge. 3-/ A tudomány a játék és a kötelezettség között. Adalékok a kutatáspolitika elméletéhez. MTA A könyv szerzője, a Freiburgi Egyetem professzora, szerényen fogalmazta meg tanulmánya célját: nem kinál gyakorlati utmutatást a kutatástámogatók számára, mindössze rámutat a kutatáspolitika néhány helytelen kérdésfelvetésére . Más szóval, előkészíti a terepet egy épület számára, amit majd valaki más fog felépíteni. A hetvenes évek végére már nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalmi termék csökkenő növekedési rátája és a "nagytudomány" növekvő pénzigénye között egyszerű eszközökkel nem teremthető összhang. A tudományos "establishment" tökéletes működését akadályozza,hogy a tudósok —a mítoszok ellenére— sem különböznek az egyszerű emberektől.ennélfogva nem hajlandók saját érdekeiken tul vagy éppen azok ellenére egy közelebbről meg nem határozható "jó célért" dolgozni. A kutatásfinanszirozó viszont azért aggódik, vajon a kért eredményt állitja-e elő a kutató, nem hi100
