Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

a vállalat általános rövid-, közép- és hosszutávu tervezésével. A vállalati K+F terveknek végső céljuk ugyanaz, mint az egyéb vállalati terveknek: a cég jövőjé­nek biztosítása. A tudományos kutatás jelentőségét a gazdasági és a társadalmi életben ma már senki sem vitatja. A kutatás eredmé­nyei alapozzák meg a műszaki haladást, amin viszont a vállalatok és az egész gazdasági élet jövedelmező, nyereséges növekedése nyugszik. A Német Szövetségi Köztársaságban 1973-ban a gazdaság 10,5 milliárd márkát forditott K+F-re. A szövetségi állam to­vábbi 2,3 milliárd márkával támogatta a vállalatok kutatási tevékenységét. A kutatási kiadások túl­nyomó része /84 %/ öt iparág­ban összpontosult: a vegyiparban, az elektrotechnikai iparban, a közúti jármű­gyártásban, a légi járműgyártásban és a gépgyártásban. A kutatásintenziv iparvállalatok a kutatás fontosságát felismerve nagy gondot fordítanak a K+F tervezésére és szerves beillesztésére a vállalati terve­zési és szervezési strukturába. A kutatás­tervezés tökéletesítését szolgálja az információs rendszer kiépítése. Az információs rendszer feladata a vállalati és vállalaton kivüli források­ból a döntéselőkészitéshez használható in­formációk teljes és rendezett feldolgozá­sa, tárolása, átalakítása és visszakeresé­se. Az adatvédelmi és —biztonsági szem­pontok figyelembevételével az információ­kat a vezetők, a vállalat különböző szint­jein és funkcióiban dolgozók rendelkezé­sére bocsátják. A vállalati menedzsment-rendszer in­tegrált vagy koordinált részrendszereként működő információrendszer tulajdonképpen négy részből áll: - kereseti adatbank - kínálati adatbank - módszer- és modellbank - elektronikus adatfeldolgozó hard­ware és software. A K+F programtervezetekhez szükség van meghatározott K+F eredmé­nyek ismeretére; e keres­letet külső források /ülések, megrendelők, konkurrencia/, belső források /marketing, termelés, K+F részleg/ vagy szisztematikus ötletkeresés /diszkurziv vagy kreativ mód­szerek segítségével/ alapján határozzák meg. Az adatokat a keresleti adatbank rendszerezi és tárolja f majd a tervezés előrehaladtával folyama­tosan konkretizálja. A kínálati adatbank a rendelkezésre álló kapacitásokról, költ­ségvetési alapokról tájékoztat. A keresle­ti és kinálati adatbankokat célszerű tükör képszerüen kiépiteni, hogy az adatok gyor san egyeztethetők legyenek. A módszer- és mo­de libánk egy- és többdimenziós módszereket és modelleket tárol a projek­tumok értékelésére, a költségvetés- és programtervezésre. Eljárások leírását gyüj ti a tervezet-alternativák, műszaki előre­jelzések, hálózati programok stb. értéke­léséről is. A vállalati kutatás fejlettségi szintjétől függően az információs rend­szert is többféleképpen lehet kiépiteni. A rendszert egyolda lunak nevezik, ha csak a keresleti vagy csak a kinálati adatbankot, kétoldalú­nak, ha mindkét adatbankot tartal­mazza . Csoportosítani lehet az informáci­ós rendszereket aszerint is, hogy számitógéppel müködnek-e, vagy sem; csak a saját vállalatukról, vagy több vállalatról, egy egész iparág­ról, az összes állami vállalatról szol­gáltatnak-e adatokat. A kutatás- és fejlesztés-tervezés megszervezésekor számolni kell a megbí­zó—megbízott kapcsolatok sokrétűségével. E kapcsolatok néhány lehetséges fajtáját mutatja az l.ábra. Minden K+F program feltételez egy megrendelőt, megbizót, aki felelős a tervezet céljainak pontos meg­határozásáért, meghatározza a projektum valószínű hasznát, költségét, előmenete­lének ellenőrzését, és végül dönt az ered­mények felhasználásáról. A megbízott feladatai közé tartozik a projektum részletes meg­tervezése, a ráfordítások becslése, a projektum tervszerű megvalósítása, a meg­bízó tájékoztatása a projektum állásáról és az eredményekről. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom