Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

a vállalat általános rövid-, közép- és hosszutávu tervezésével. A vállalati K+F terveknek végső céljuk ugyanaz, mint az egyéb vállalati terveknek: a cég jövőjének biztosítása. A tudományos kutatás jelentőségét a gazdasági és a társadalmi életben ma már senki sem vitatja. A kutatás eredményei alapozzák meg a műszaki haladást, amin viszont a vállalatok és az egész gazdasági élet jövedelmező, nyereséges növekedése nyugszik. A Német Szövetségi Köztársaságban 1973-ban a gazdaság 10,5 milliárd márkát forditott K+F-re. A szövetségi állam további 2,3 milliárd márkával támogatta a vállalatok kutatási tevékenységét. A kutatási kiadások túlnyomó része /84 %/ öt iparágban összpontosult: a vegyiparban, az elektrotechnikai iparban, a közúti járműgyártásban, a légi járműgyártásban és a gépgyártásban. A kutatásintenziv iparvállalatok a kutatás fontosságát felismerve nagy gondot fordítanak a K+F tervezésére és szerves beillesztésére a vállalati tervezési és szervezési strukturába. A kutatástervezés tökéletesítését szolgálja az információs rendszer kiépítése. Az információs rendszer feladata a vállalati és vállalaton kivüli forrásokból a döntéselőkészitéshez használható információk teljes és rendezett feldolgozása, tárolása, átalakítása és visszakeresése. Az adatvédelmi és —biztonsági szempontok figyelembevételével az információkat a vezetők, a vállalat különböző szintjein és funkcióiban dolgozók rendelkezésére bocsátják. A vállalati menedzsment-rendszer integrált vagy koordinált részrendszereként működő információrendszer tulajdonképpen négy részből áll: - kereseti adatbank - kínálati adatbank - módszer- és modellbank - elektronikus adatfeldolgozó hardware és software. A K+F programtervezetekhez szükség van meghatározott K+F eredmények ismeretére; e keresletet külső források /ülések, megrendelők, konkurrencia/, belső források /marketing, termelés, K+F részleg/ vagy szisztematikus ötletkeresés /diszkurziv vagy kreativ módszerek segítségével/ alapján határozzák meg. Az adatokat a keresleti adatbank rendszerezi és tárolja

f majd a tervezés előrehaladtával folyamatosan konkretizálja. A kínálati adatbank a rendelkezésre álló kapacitásokról, költségvetési alapokról tájékoztat. A keresleti és kinálati adatbankokat célszerű tükör képszerüen kiépiteni, hogy az adatok gyor san egyeztethetők legyenek. A módszer- és mode libánk egy- és többdimenziós módszereket és modelleket tárol a projektumok értékelésére, a költségvetés- és programtervezésre. Eljárások leírását gyüj ti a tervezet-alternativák, műszaki előrejelzések, hálózati programok stb. értékeléséről is. A vállalati kutatás fejlettségi szintjétől függően az információs rendszert is többféleképpen lehet kiépiteni. A rendszert egyolda lunak nevezik, ha csak a keresleti vagy csak a kinálati adatbankot, kétoldalúnak, ha mindkét adatbankot tartalmazza . Csoportosítani lehet az információs rendszereket aszerint is, hogy számitógéppel müködnek-e, vagy sem; csak a saját vállalatukról, vagy több vállalatról, egy egész iparágról, az összes állami vállalatról szolgáltatnak-e adatokat. A kutatás- és fejlesztés-tervezés megszervezésekor számolni kell a megbízó—megbízott kapcsolatok sokrétűségével. E kapcsolatok néhány lehetséges fajtáját mutatja az l.ábra. Minden K+F program feltételez egy megrendelőt, megbizót, aki felelős a tervezet céljainak pontos meghatározásáért, meghatározza a projektum valószínű hasznát, költségét, előmenetelének ellenőrzését, és végül dönt az eredmények felhasználásáról. A megbízott feladatai közé tartozik a projektum részletes megtervezése, a ráfordítások becslése, a projektum tervszerű megvalósítása, a megbízó tájékoztatása a projektum állásáról és az eredményekről. 91