Tudományszervezési Tájékoztató, 1978

1. szám - Figyelő

tumok feldolgozása, az információs tevékenység célja és feladatai. A hallgatók olyan érdekességeket is megtudnak, mint hogy évente világviszonylatban hány könyvet és folyóiratot adnak ki, milyen nyelveken, mi az az "információs felezési idő" és "expressz-indormáció". A tudományos információgyűjtés szervezés e nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi méretekben is folyik. A könyvtártan elemi ismeretei igen hasznos útbaigazításokkal szolgálhatnak a hallgatóknak. Tulajdonképpen azt tanulják meg, melyik könyvtárban milyen anyaghoz lehet hozzájutni, mi a katalógusrendszer alapja és hogyan kell használni, mi az az egyetemes tizedes osztályozás. A dokumentációs technika alapjai hallgatása során a főiskolások megismerkednek a dokumentációs tevékenységgel, az informatika alapfogalmaival. Egységesítés, szabványfelosztás, a szabványosítási munkák szervezése, nemzetközi együttműködés a szabványosításban — mind-mind a szabványosítás témakörébe tartozik. A találmányügy és szabadalomvédelem a különböző találmányok jogi védelmét, a szabadalmazás megszervezését, a szabadalmak osztályozását jelenti. Napjainkban a kutatással foglalkozó szakembernek feltétlenül tisztában kell lennie a szabadalom, a licencia, a védjegy fogalmával. A kutatási felszerelések, berendez ések felhasználása témakörbe elméleti és gyakorlati ismeretek tartoznak /mérőműszerek használata, mérési eredmények magnószalagon való rögzitése, filmek és fényképek felhasználása a kutatómunkában/. Egy tudományos munka megirásához feltétlenül szükséges, hog^ a hallgatók ismerjék a tudományos Írások különböző fajtáit, tisztában legyenek azzal, mi is az a tudományos nyelv, milyen szabályai vannak, hogyan kell bibliográfiát összeállítani. Mivel a tudományos munkák általában nyomtatásban is megjelennek, bizonyos kiadói, nyomdai alapismeretekkel is rendelkezniük kell a hallgatóknak. A tudományos munka megvédésének eszközei közé tartoznak a recenziók, referátumok, a szóbeli védés. Az uj tantárgy anyagát 48 óra előadás és 60 gyakorlati foglalkozás keretében sajátítják el a hallgatók. Egyetlen szóban igy lehetne összefoglalni ezt az uj tantárgyat: "explorográfia", azaz kutatástan. — Metodika vedeckovyzkumné práce a vëdeckotechnické informace jalco novy vysokoiakolsky predmet v PLR. /А tudományos kutatómunka és a műszaki-tudományos információ módszertana mint -uj főiskolai tantárgy a Lengyel Népköztársaságban./ = Predpoklady Rozvoje Vedy a Techniky /Praha/,1977.2.no. 57-62.p. Az érdemen felüli tudományos karrier Annakidején Einsteint valakik /ki tartja már számon, hogy kik?/ elütötték a zürichi Technische Hochschule egyik beosztotti állásának elfoglalásától; ez arra enged következtetni, hogy a tudományban is nyilik lehetőség érdemen felüli karrierek befutására. Maria Nowakowska, lengyel tudományszociológus kutatásai nyomán megállapítható, hogy az érdemen felüli tudományos karrier akkor alakul ki, ha egy-egy kutató társadalmi hatalm a gyorsabban növekszik, mint az általa létrehozott tudományos érték. Ebből logikusan következik, hogy meghatározott területen —egy országban, tudományágban és ágazatban— annyi érdemen felüli karriernek kell lennie, mint amennyi az érdemet el nem érő karrierek száma. Mindenütt az lenne az optimális helyzet, ha a tudománnyal foglalkozók 100 %-a normális karriert mondhatna magáénak. Ez a gyakorlatban bizonyára sehol sem fordul elő. De ugyanígy az sem valószínű, hogy bárhol is 5О-5О %-os megoszlás alakulna ki az érdemen felüli és az érdemet el nem érő karrierek között. Ez esetben ugyanis minden tudományos 88