Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Figyelő
ság a programokat megbeszéli a tervezési, a gazdasági és a pénzügyminisztériummal, és ha szükséges, a külföldi partnerekkel. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatták, hogy a kutatóknak és a felhasználóknak nehézségeik voltak a nemzeti fejlesztési terv céljainak megismerésében. E hiba kijavítására uj módszert vezettek be: az összehasonlító gráfokat . hetők a kutatókat foglalkoztató problémák. — KANGA N'GUESSAN: Le Ministère de la recherche scientifique en Cote-d'Ivoire. /Tudományos kutatási Minisztérium Elefántcsontparton./ = Nature et Ressources /Paris/, 1976.2. no. 6-9. p. M p A gráf a kutatás regionális programozása céljából alkalmazott módszer. Az összehasonlító gráf megalkotása azt jelenti, hogy a kutatási programokat pontos fejlesztési programokhoz, ezeket pedig fejlesztési tengelyekhez kapcsolják. Három szintet határoztak meg: felső szint /I/, fejlesztési tengely, középszint /II/, fejlesztési terv; alsó szint /III/, kutatási programok. A kutatási programokat a programbizottság dokumentumaiból kiindulva, időben és térben lehatárolt gazdasági tevékenység alapján határozzák meg. Ezek gyakran külön finanszírozott szektoriális programok /például milyen vidéken, milyen hitellel kell rizst vagy más növényt termeszteni/. Meghatározásuk a tervezők által benyújtott dokumentumok alapján történik, ezek viszont a helyi vezetők információin alapulnak. A fejlesztési tengelyek a fejlesztési tervek és a nagy nemzeti irányzatok közötti közvetítők. Meghatározásuk a nemzeti fejlesztési terv, az állami akciók és a politikai hatóságok irányvonala alapján történik. Az első szakaszban gyakorlatilag a következő gráfokat alakították, illetve alakítják ki: 1974 októberében a délnyugatit; az északit mcst alakítják ki; a központit 1975 első negyedében kezdték meg. A regionális gráfok együttese nemzeti gráf kialakítását teszi majd lehetővé. A technikai bizottság minden évben összehívja a kutatókat, a felhasználókat és az elefántcsontparti vezetőket. Ezek az összejövetelek a kutatók és fejlesztők közötti párbeszédek. A legnagyobb felhasználó elmondja a fejlesztéssel kapcsolatos problémákét és a kutatók válaszolnak erre, igy megismerKutatás és fejlesztés Iránban Irán mintegy tiz évvel ezelőtt lépett a fejlődésnek abba a szakaszába, melyben már világosan látja a K+F szerepét az ország általános fejlődésében. Kormányszinten a hatvanas évek közepén került sor a kutatások megszervezésére, néhány évvel az irányító szervek megalakulása után pedig már lehetővé vált, hogy a kutatók önállóan tegyenek javaslatot a kormány megfelelő szerveinek az egyes kutatási programok kijelölésére és finanszírozására. A kutatások támogatására megalakult a Nemzeti Tudományos Kutatási Tanács is. A szervezetnek öt szakbizottsága van: a műszaki tudományok, a természettudományok, a mezőgazdaság, a társadalomtudományok és az orvostudományok területén működnek. A Tanács ajánlások Kidolgozásával és kutatáspolitikai kérdésekkel foglalkozik. A közeljövőben várható egy Ipari Kutatási Tanács megalakítása, mely szorosan az ipar szükségleteihez kapcsolódva fejti majd ki tevékenységét. A szervezeti keretek biztosítása még nem jelenti azt, hogy ne lenne számos megoldatlan kérdés a K+F programok végrehajtásával kapcsolatban. Iránban a kutatások központja tradicionálisan a z egyetem, ott azonban nem az ipar igényeinek megfelelő témákkal foglalkoznak. Csak az utóbbi időben találhatunk olyan célra-orientál t interdiszcipl ináris csoportokat, melyek már az uj koncepciónak megfelelő szellemben dolgoznak. A kormány kiemelten gondoskodik olyan speciális területekről, mint az atomenergia, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az orvostudomány — ezeken a területeken kutatási központok felállítására is sor került. Ezek közé tartozik a MERC Intézet is, amely néhány koncepció— 89
