Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

zus kutató kezdeményezésére, a teheráni Arya Mehr Műszaki Egyetemen kezdte meg "pá­lyafutását". Először olyan programot ke­restek, amely több területen is érezteti hatását, majd olyan szervezeti formát, amely lehetővé teszi ezen program vég­rehajtását. így született meg a z egyetemtől független, de azzal szorosan együttműködő kutatási központ . Miután Iránban a legbőségesebben rendelkezésre álló "nyersanyag" a Nap, a MERC a napenergia kihasználásával kez­dett foglalkozni. Az energiakutatásokhoz elektronikai és számítástechnikai kuta­tásokat is végeznek, sőt — mivel az energiafelhasználás szorosan kapcsolódik a levegőszennyezés kérdéséhez, erre a te­rületre is kiterjesztették tevékenységü­ket . Az Intézet működésével kapcsolatban tisztázni kellett a belső működésre és a külső kapcsolatok kialakítására vonatko­zó kérdéseket. Ez utóbbi azért fontos, mert a MERC központi témája, az energia­kutatás, számos egyéb területen is érez­teti majd hatását. A "külkapcsolatok" egy része az Intézetet anyagilag támoga­tó kormányszervekkel való kapcsolat, má­sik része pedig az egyéb kutatóintézetek­kel és egyetemekkel való kapcsolat. Ez utóbbiakkal a kapcsolat felvételét nehe­zíti az intézmények egymástól eltérő cél­ja, a kutatások eltérő jellege /alapkuta­tások az egyetemeken, alkalmazott kutatá­sok az intézetekben/. A kapcsolat megteremtése a z iparvállalatokkal a legnehezebb. Iránban az ipar még nem elég fejlett ahhoz, hogy elegendő pénzt és erőfeszítést biztosithasson a K+F te­vékenységhez, illetve kül földi partnerekkel kötött egyezményei értelmé­ben inkább azok kutatási erfedményeit veszi át. A legjárhatóbb útnak az tűnik, hogy a ku­tatóhelyek olyan termékek kifejlesztését tűzzék ki célul, melyek már a kisebb vál­lalatoknak is átadhatók gyártásra. Még messze van azonban az az idő, amikor az iráni ipar képes lesz műszaki problémáit a kutatóközpontok számára megfogalmazni, kérni azok megoldását és megoldás után képes alkalmazni azokat. A felsőszintű ve­zetés átfogó műszaki, társadalmi, politikai és gazdasági ismeretekkel ren­delkezik az egész országról. Ellenőriz, pénzügyi, személyzeti problémákkal fog­lalkozik, de a napi ügyekbe csak szükség esetén avatkozik. Az adminisztratív vezetés egyszemélyi vezetés; az igazgató tölti be ezt a funkciót. Irán­ban az egyszemélyi vezetést jobban sze­retik, mint a delegált vezetést. Az igaz­gató egyik legfontosabb feladata a megfe­lelő szakember gárda biztosítása. Mivel a kutatók legjobbjait a fejlett orszá­gok is foglalkoztatni tudják, az igazga­tónak gondoskodni kell azokról a felté­telekről, melyek az iráni kutatóknak saját országukban biz­tosítják a jó munkakörülményeket, az elegendő munkabért, felszerelést, a meg­felelő ellenőrzést és azt a tudatot, hogy az adott kutatás hozzájárul a tudomány nemzetközi fejlődéséhez. — VOJDANI.S.: Irán nemzeti beszá­molója az UNESCO, a CSIR /The Council of Scientific + Industrial Research/ és az Indian National Commission for Cooperation with UNESCO szervezésében 1976-augusz­tus 1—10 között Bangalore—ban /India/ megtartott Science + Manage­ment szemináriumon. _ _ 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom