Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

Kérdés : A beszélgetésből ugy tiinik, mintha biztatónak látná a gyógyszerészeti politika alakulását. Válasz

: Igen, annak látom. Amikor a gyógyszerészeti ipar vitája 1959-ben megindult, ez az iparág egyedül állt, ma már ismert szaktekintélyek kapcsolódnak be a nyilvános vitába, s a kongresszusi képviselők is keresik a jó megoldásokat. Kérdés : Egyesek ugy érzik, hogy a főbb betegségeket /pl. rákot/ könnyebben és gyorsabban le lehetne győzni, ha a nagy gyógyszervállaletok egyesítenék erőforrásaikat, de az antitröszt törvények ennek útjában állnak. Válasz

: Nagyon csodálkoznék rajta, ha az antitröszt törvényt emlegetnék a közérdeket annyira szolgáló kérdésben. A főbb kutatási területeken /rák—, szívbetegségek és a magas vérnyomás kutatása/ tényleges együttműködés folyik a nagyvállalatok között, s a kutatási eredmények publikálása is ezt a célt szolgálja. — A Corporation president looks at R+D management. /Egy vállalati elnök véleménye a K+F vezetésről./ = Research Management /New York/, 1976.3.no. 7-Ю.р. „ a A z elefántcsontparti Tudományos Kutatási Minisztérium Az elefántcsontparti Tudományos Kutatási Minisztérium megalakulását I97I. junius 8-án határozták el, ugyanezen év szeptemberében pedig egy másik határozatban döntöttek az uj szervezetnek nyújtott juttatásokról. Az országban folyó kutatási tevékenységet meghatározó minisztérium több feladata közül az első a kutatási tevékenység —nem minden nehézség nélküli— összehangolása, Ezt megköveteli az a tény, hogy az országban a kutatásokat különféle intézetek végzik, s ezek jogi státusa és finanszírozásuk módja eltérő. A második feladat a tervezés és képzés. Célja, hogy biztosítsák az elefántcsontparti kutatási mechanizmus adminisztratív és tudományos infrastruktúráját. Ezt az irányzatot az Elefántcsontparti Demokratikus Párt — Afrikai Demokratikus Tömörülés VI.kongresszusán, I975«októberében "elefántcsontositásnak" nevezték el. A helyzet és a problémák feltárására a minisztérium közzétette a "Tudományos és pénzügyi programozás módszerét". A Minisztérium évenként bizonyos számú bizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy mely kutatások élvezzenek elsőbbséget. A bizottságok több szerepet töltenek be: értékelik a folyamatban levő programokat, megvizsgálják és eldöntik, hogy melyeket érdemes folytatni, megkönnyítik a tudományágak és szervezetek közötti együttműködést. Ahhoz, hogy egy kutatási programot elfogadjanak, két feltételnek kell megfelelnie: közvetlenül vagy közvetve hozzá kell járulnia a fejlődéshez és olyan magas tudományos szintűnek kell lennie, ami lehetővé teszi a nemzeti és nemzetközi együttműködést. A programokkal kapcsolatban két probléma merül fel. Az egyik a bizottságok számának a csökkentése a hatékonyság-növelés érdekében. /1972-ben 8 ilyen bizottság működött, 1974-ben már 33*/ A másik az alap— ós alkalmazott kutatások közötti kapcsolat. A kétféle kutatásnak kiegészítenie, nem pedig helyettesítenie kell egymást. A kutatás és fejlesztés közötti szoros kapcsolathoz különféle szervezetek intégrait programja szükséges. Célja az elkövetkező évek költségvetési előirányzataink.. felülvizsgálása az adott év eredményeinek ismeretében. Tagjai a kutatási, tervezési és gazdasági minisztériumok, a felhasználó minisztériumok, a fejlesztési társaságok vezetői és a kutatásban résztvevő más országok képviselői. Az úgynevezett összefoglaló bizottságok uj programok finanszírozásának és a folyamatban levő programok támogatásának ügyében döntenek. Nem tagjai a kutató szervezetek képviselői, csak a felhasználó minisztériumok, a tervezési minisztérium és a köztársasági elnökség képviselői. A bizott88