Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

vesztette. Az uj gyógyászati termékek termelékenysége azért csekély, mert az uj hatóanyagok kutatásához és fejlesztéséhez szükséges idő nagyon hosszú. Kérdés

: Az Ön vállalata hogyan végez al apkutatást? Válas

z: E téma terminológiai problémákat vet fel. A tudománynak önmagáért való müvelése, azaz a tiszta alapkutatás, az egyetemek dolga. Mi problémára orientált kutatással foglalkozunk, s ez irányított kutatás, de amennyiben az ismeretlen határterületén álló problémákat oldunk meg, alapkutatásnak nevezhető. Kutatási költségvetésünk 10 %-át fordítjuk úgynevezett felfedező kutatásra. Kérdés

: Mi a véleménye a K+F vezetők aggodalmáról: az állami rendelkezések szaporodásáról? Válasz

: A fentiekből kitűnik, hogy a szó— banforgó rendelkezések erősen befolyásolják a kutatási tevékenységet és az ipari termelékenységet. A gyógyszerészeti ipar már régen érzi hatásukat, de más iparágak sem lesznek mentesek tőle. Kérdés : A rendelkezések számának gyarapítása és hatáskörének szélesítése mellett kardoskodók azzal érvelnek, hogy a társadalom védelme megköveteli ezt. Válasz

: Éppen az ellenkezője igaz: a mi tapasztalatunkból kiindulva állíthatom, hogy az elő — irások szaporodása veszélyezteti a társadalmat, az Egyesült Államok gazdasági helyzetét és az amerikai technika világpiaci helyzetét. A fő baj az, hogy csak a mindennapi problémákkal foglalkozunk, de nem ismerjük fel a komolyabb, távlati kihatásuakat. Kérdés : Tudna példát említeni arra, amikor állami rendelkezés a kutatás gátlójává vált? Válasz

: Igen, például a magasvérnyomás esete. A társadalomnak nagy árat kell fizetnie a magas vérnyomás következtében beálló halálozás és munkaképtelenség miatt, s ez az az eset, ahol uj hatóanyagok felfedezése óriási társadalmi haszonnal járna. S mégis a szűklátókörűség több, mint egy évtizede késlelteti e terület támogatását . Kérdés : Hogyan lehetne akkor a közérdeket szolgálni? Válasz : Azt hiszem, a fenti probléma alapos és mélyenszántó elemzésével. A gyógyszeripar napjainkban ele— * get tesz ennek az igénynek. Kérdés : A jelen előírások helyett milyen alternatívát ajánl? Válasz

: Az egyik most vitatott kérdés a piacra dobás előtti szabályozás kérdése, azaz a K+F szabályozása szemben a gyógyszerek piacra dobás utáni ellenőrzésével. Az elképzelés az, hogy az u3 gyógyszerek számának növelése érdekében, az élelmiszer és gyógyszer törvény hangsúlyát a K+F fázisról át kellene tolni az uj gyógyszereknek elfogadás utáni első évekre eső ellenőrzésére. Kérdés : Mi az Ön véleménye a javasolt Országos Gyógyszer Ellenőrző Központról? Válasz

: Ez a fentemiitett folyamat végét, a kutatási folyamat államosítását jelentené. De a társadalom érdekét szerintem a pluralista rendszer jobban védi, ahol alkalom nyilik ellenőrzésre és kiegyensúlyozásra, mint egy monolitikus rendszer, ahol az állam végez mindent. Kérdés : Mi a véleménye arról a fokozódó ellenállásról, mely az uj gyógyszerek embereken, s különösen a foglyokon történő kipróbálása ellen megnyilvánul? Válasz

: E kérdésről sok vita folyik, de véleményem szerint /és a tények is bizonyítják/, ha megfelelő és elfogadható ellenőrzés mellett folynak e kísérletek, mind a foglyok, mind a társadalom profitálhat belőlük. 87