Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

vesztette. Az uj gyógyászati ter­mékek termelékenysége azért cse­kély, mert az uj hatóanyagok ku­tatásához és fejlesztéséhez szük­séges idő nagyon hosszú. Kérdés : Az Ön vállalata hogyan végez al apkutatást? Válas z: E téma terminológiai problémákat vet fel. A tudománynak önmagáért való müvelése, azaz a tiszta alapkutatás, az egyetemek dolga. Mi problémára ori­entált kutatással foglalkozunk, s ez irányított ku­tatás, de amennyiben az ismeret­len határterületén álló problémá­kat oldunk meg, alapkutatásnak nevezhető. Kutatási költségveté­sünk 10 %-át fordítjuk úgyneve­zett felfedező kutatásra. Kérdés : Mi a véleménye a K+F vezetők ag­godalmáról: az állami rendelkezé­sek szaporodásáról? Válasz : A fentiekből kitűnik, hogy a szó— banforgó rendelkezések erősen be­folyásolják a kutatási tevékeny­séget és az ipari termelékenysé­get. A gyógyszerészeti ipar már régen érzi hatásukat, de más iparágak sem lesznek mentesek tő­le. Kérdés : A rendelkezések számának gyarapí­tása és hatáskörének szélesítése mellett kardoskodók azzal érvel­nek, hogy a társada­lom védelme megköve­teli ezt. Válasz : Éppen az ellenkezője igaz: a mi tapasztalatunkból kiindulva ál­líthatom, hogy az elő — irások szaporodá­sa veszélyezteti a társadalmat, az Egyesült Államok gazdasági helyze­tét és az amerikai technika vi­lágpiaci helyzetét. A fő baj az, hogy csak a mindennapi problémák­kal foglalkozunk, de nem ismer­jük fel a komolyabb, távlati kihatásuakat. Kérdés : Tudna példát említeni arra, amikor állami rendelkezés a kutatás gát­lójává vált? Válasz : Igen, például a magasvérnyomás esete. A társadalomnak nagy árat kell fizetnie a magas vérnyomás következtében beálló halálozás és munkaképtelenség miatt, s ez az az eset, ahol uj hatóanyagok felfedezése óriási társadalmi ha­szonnal járna. S mégis a szűklá­tókörűség több, mint egy évtize­de késlelteti e terület támogatá­sát . Kérdés : Hogyan lehetne akkor a közérdeket szolgálni? Válasz : Azt hiszem, a fenti probléma ala­pos és mélyenszántó elemzésével. A gyógyszeripar napjainkban ele— * get tesz ennek az igénynek. Kérdés : A jelen előírások helyett milyen alternatívát ajánl? Válasz : Az egyik most vitatott kérdés a piacra dobás előtti szabályo­zás kérdése, azaz a K+F sza­bályozása szemben a gyógyszerek piacra dobás utáni ellenőrzésé­vel. Az elképzelés az, hogy az u3 gyógyszerek számának növelése érdekében, az élelmiszer és gyógy­szer törvény hangsúlyát a K+F fá­zisról át kellene tolni az uj gyógyszereknek elfogadás utáni első évekre eső ellenőrzésére. Kérdés : Mi az Ön véleménye a javasolt Or­szágos Gyógyszer Ellenőrző Köz­pontról? Válasz : Ez a fentemiitett folyamat végét, a kutatási folyamat államosítá­sát jelentené. De a társadalom érdekét szerintem a pluralista rendszer jobban védi, ahol alka­lom nyilik ellenőrzésre és ki­egyensúlyozásra, mint egy mono­litikus rendszer, ahol az állam végez mindent. Kérdés : Mi a véleménye arról a fokozódó ellenállásról, mely az uj gyógy­szerek embereken, s különösen a foglyokon történő kipróbálása ellen megnyilvánul? Válasz : E kérdésről sok vita folyik, de véleményem szerint /és a tények is bizonyítják/, ha megfelelő és elfogadható ellenőrzés mellett folynak e kísérletek, mind a fog­lyok, mind a társadalom profitál­hat belőlük. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom