Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Figyelő

beli leányvállalatok 24 %—kai részesedtek, Nyugat—Németország és Kanada részesedése pedig 22 % volt. A külföldön eszközölt K+F ráfordításokból kevesebb mint 1 % jut Japánnak. A fejlődő országok részesedése ugyancsak elenyésző, bár ez utóbbiak részesedése az 1966.évi 1,8 %—ról 1972-re 3,3 jS-ra növekedett. Az amerikai vállalatok a külföldi K+F ráfordításaik legnagyobb részét az olyan kutatásokra alapozott iparágakban eszközlik, mint például a vegyipar, a gépgyártás, a közlekedés, a fotó-berende— zések gyártása. Szembetünőek az amerikai vállalatokban és európai leányvállalataikban a K+F területén foglalkoztatott munkaerő jövedelmi különbségei. 1972—ben például az amerikai vállalatokban foglalkoztatott mérnökök és kutatók átlagos évi jövedelme 18 409 ff volt, szemben az európai leányvállalatokban ugyanebben a kategóriában kifizetett évi átlagos 12 202 ff-ral. A kutatási—fejlesztési munkában résztvevő segéderők fizetése az amerikai vállalatoknál évi 15 I?

6 ff volt szemben az európai leányvállalatoknál foglalkoztatott segéderők évi 6 996 ff jövedelmével. Az európai leányvállalatokhoz az amerikai tőkén kivül amerikai szakemberek is érkeznek, s bár ezek aránya a kimutatások szerint 1972-ben 6 % volt, feltehető, hogy a kutatásokban kulcsfontosságú pozíciókat foglalnak el, s igy tényleges sulyuk ennél lényegesen nagyobb. — U/nited_7 S/*tates/ multinational companies increase foreign R+D /Az amerikai multinacionális cégek fokozzák a külföldi K+F tevékenységeket./ = Research Management /New York/,1976.4.no. 4-5p. - M Kemény bírálat a gruziai kutatásról A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása a szovjet népgazdaság egyik legfontosabb feladata. A Gruz SZSZK-ban ez a probléma különösen időszerű, mivel az egy főre jutó társadalmi termék és a nemzeti jövedelem elmarad az országos átlagtól. A Szovjetunió népgazdaság-fejlesztésének 1976-1980-as fő irányai az ipari termelés 37-41 %—os növelését irányozzák elő; fokozottabb ütemben fejlődik majd az elektrotechnikai, a szerszámgép— és a szerszámkészítő ipar, valamint a vegyipar. Növelni kell a munka termelékenységét, javítani kell a termékminőséget. Mindezek megoldásához a tudomány aktiv közreműködése szükséges. Grúziában igen nagy a tudományos munkatársak száma. Az utóbbi években növekedett a kutatások gazdasági megtérülése, szorosabbá vált a termeléssel való kapcsolat. Az "Avtomatprom" tervezőintézet egyik fejlesztése pl. a kohászatban 6 millió rubeles nyereséget eredményezett; ennek ellenére még jelentős tartalékai vannak a hatékonyság növelésének, a tudományos munka minősége megjavitásának. A tizedik ötéves tervben a tudományos kutatások finanszírozásának jelentős növelését irányozták elő, s az állam jogosan várja el, hogy minden egyes rubelnyi befektetés maximálisan megtérüljön. A számitások szerint a tudományos kutatásba fordított egy rubelnyi befektetés megtérülése Grúziában csupán egyharmada az országos átlagnak. Különös figyelmet fordítanak az alap— és az alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztés helyes arányára, de sok a tennivaló a tudomány és a technika eredményeinek gyakorlati felhasználása területén is. 3ár az alkalmazott kutatások és a kisérleti-tervezői munka volumene egyre nő, a fejlesztések nagy számban befejezetlenek maradnak, vagy nem vezetik be őket a termelésbe. A kilencedik ötéves tervben befejezett tudoraányos,illetve tervezői fejlesztéseknek csak 57 ?5—át valósították meg a termelő vállalatok. A fejlesztések gazdasági hatékonysága nincs kellően megalapozva. Gyakran hiányzanak a befejezett munkák tényleges hatékonyságára vonatkozó információk. Sok esetben a kiszámított gazdasági hatékonyságnál kisebb a valóságos nyereség. A kutatóintézetek gazdasági kutatással foglalkozó osztályai általában kislétszá— muak. Néhány jelentős műszaki profilú intézetben egyáltalán nincs gazdasági kutatással foglalkozó osztály. Az utóbbi években a köztársaságban nem képeztek kellő számú műszaki szakembert. Mig 1970-ben a műszaki tudományokkal foglalkozók a tudománvos munkatársak 82