Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

azzal a megjegyzéssel, hogy a problémák körét, az álláspontok számát tekintve természetesen nem törekedhetünk teljes képre.1/ 2/ Logikai felépítésüket tekintve lehetnek: - Műszaki- gazdasági, vagy tisztán gazdasági mutatók. - Mutatók, amelyek kifejezik a ráfordítások megtérülési idejét, az elérhető nyereség rátáját, a költségek megtérülésének valószínűségi fokát; ezek a vállalt kockázat mértékét veszik figyelembe. - Sikerességi-eredményességi kritériumok elérését pontozásos, logikai minősitő módszerekkel, tesztekkel, minősitő, rangsoroló skálákkal vizsgáló mutatók. - Jövedelmezőségi kritériumok alkalmazásával /elsősorban népgazdasági szintű vizsgálatoknál/ történő vizsgálatok. - Programozási módszerek /lineáris, integer/ alkalmazása a kutató kapacitás optimális felhasználására. Az idő, az időhorizont figyelembe vévele alapján : - Statikus kutatás-hatékonysági mutatók /az idő az érték befolyásolási tényezőjeként nem kerül számitásba/. - Dinamikus számitási módok /a rendszer legalább egy eleme időfüggő/. E módszerek az eredmények és ráforditások felkamatolt vagy diszkontált értékeivel számolnak. Mindkét számitási módszernél meghatározhatnak amortizációs kvótákat és periódusokat, megtérülési időt, belső kamatlábat. Az érvényesülő érdekeltségi, irányitási rendszer hatása alapján: - A tulajdonviszonyokat kifejező mutatók. - A kutatóhely, vagy megbizónál érvényesülő érdekeltségi, finanszírozási rendszert leképező mutatók. - Alkalmazásukat tekintve kötelező és nem kötelező jellegű mutatók. MÉRÉSI MÓDSZEREK ELTERJEDTSÉGE ALKALMAZÁSA Az igen nagyszámú publikált módszereknek számos tekintetben közösek a jellemzői, vagy éppenséggel egymásnak csak lényegtelen alternativái. Ezek száma, alkalmazhatóságukat figyelembe véve, még tovább szükithető, mégpedig alapvetően két okból. a/ Olyan mértékben leegyszerűsödtek, hogy noha kiszámitásuk valóban nem okoz problémát, információ transzformálásuk, az esetek többségében, már nem elegendő a döntéshozatalhoz . b/ A javasolt számitások másik nagy csoportja olyan társadalmi-gazdasági környezet feltételeit képezi le követelményrendszerré, amely nem felel meg a mi szokásos hatékonysági normáinknak. Persze érdekességként még igy is figyelembe vehető 1/ Az e témakörrel foglalkozó tanulmányok, cikkek jegyzékét e helyütt megadni feleslegesnek tűnik. Helyette a függelékben szerepeltetjük azokat a referátumokat, amelyek hazai irodalmunkban a közelmúltban áttekintést adtak kutatáshatékonyságmérési módszerekről. 2/ Kifejtését lásd: A tudományos kutatás népgazdasági hatékonyságának vizsgálati lehetőségei. Budapest,1972.február.OMFB. 13-7009-Mk. 19-35.p. 3/ Részletes kifejtését lásd: PÁLINKÁS J.: A műszaki fejlesztési döntések előkészité se. Budapest,1973*Közgazdasagi es Jogi Könyvkiadó» 111—124ep» 8