Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

adott döntési szituációban, s a megfelelő értékrendbe helyezve egy más struktúrájú információs modell. A megmaradó halmaz értékelése már rendkivül fontos, és az ezekről szerzett információk befolyásolják a hazai elméletet és gyakorlatot is. Általánosságban megállapítható, hogy a publikált mérési módszerek közül is viszonylag kisszámú az, amely tömeges, széles körű felhasználásra kerül. Az alkalmazott módszerek túlnyomó többsége viszonylag egyszerű. Több mutató kombinativ alkalmazása, gyakran az ágazati, vagy a helyi sajátosságoknak megfelelő módosításokkal — ez alkotja a kutatási döntéseiőkészités /tervezés, vagy értékelés/ hatékonyságszámitási alapját. Torz lenne azonban a kép,ha ennyire leegyszerűsítenénk a helyzetet. A jelentős, nagyvolumenü, a strukturát is befolyásoló fejlesztési döntések hatékonyságvizsgálata általában kiterjedt,nagy információbázisra, elméletileg is tisztázott numerikus módszerekre épül, s ezt kiegésziti a nem-számszerüsithető tényezők figyelembevételének módszereivel . Tény, hogy a kidolgozott, publikált mérési módszereket messzemenően nem alkalmazzák; ezt hazai tapasztalataink is igazolják. De ez nem csupán a magyar helyzetre jellemző. Ezt tanusitják többek között a különböző polgári szerzők is. Pl. Baker és PoundV közel 80 ujabban megjelent és a kutatási témaválasztással kapcsolatos módszertani instrukciókkal közvetlenül foglalkozó közleményt vizsgált meg. Megállapították, hogy a javasolt eljárásokat csak igen ritkán próbálták ki a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából, továbbá, hogy e módszerek közül még korlátozott mértékben is csak igen keveset alkalmaztak az ipari és állami K+F laboratóriumokban. HAZAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A K+F MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE A hazai hatékonyságmérési módszerkidolgozás történeti áttekintésénél is csupán a főbb állomásokat és befolyásoló tényezőket emlithetjük meg. — Olyan mélységben és részletezésben célszerű ezt tenni, ami lehetőséget ad annak lényegi feltárásához, hogy választ nyerjünk az alábbi kérdésekre: - Mutat-e azonosságot, vagy eltérést a nemzetközi tapasztalatokkal való összehasonlítás? - Melyek a hazai mérési módszerek sajátosságai? - Milyen tényezők motiválták a hatékony ságmérési módszerek kidolgozását? - A kidolgozott módszerek mennyiben váltak ismertté, milyen széles körű az alkalmazásuk? A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOKKAL VALÓ ÖSSZEHASONLÍTÁS Egyetértve Klár János megfogalmazásával^ rendkivül változatosan azt tekintjük át, miként realizálódik a kutatás-gazdaságosság mérésével kapcsolatos követelményrendszer a különböző nemzetközi mérési módszerekben, és milyen mértékben vehetők azok figyelembe a hazai gyakorlatban. V Baker és Pound cikkére hivatkozik Richard G.Brandenburg: A kutatási témák kiválasztása az ipari kutatásban c. tanulmányában. A kutatás és fejlesztés vezetése. Budapest,1972,Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 157-187.p. 5/ "A kutatásgazdaságosság olyan vizsgálati rendszerére van szükség, amely az egymással összefüggő, a hatások és visszahatások sorozatát eredményező, ezért kutatási hatásláncnak tekinthető csatolási rendszert teljes egészében feltárja, nyomon követi a kutatási téma megvalósítását az ipari bevezetésig." KLÁR J.: A kutatásgazda— ságosság és mérési módszerei. Budapest,1966,Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 81.p. 9