Tudományszervezési Tájékoztató, 1977

1. szám - Szemle

az értékelő kritériumok rendszerében számos probl émát vet fel. Ilyenek: - A kutatómunka gazdasági haszna rendszerint nem a kutatás helyén következik be, hanem általában a társadalmi méretű hasznositás részeként a bevezetés, az alkalmazásba vétel, a felhasználás során a gazdaság legkülönbözőbb területein realizálódik. - Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gazdasági hatás több oknál fogva nem lehet a kutatómunka termelékenységének egyetemes, mindent átfogó, egyetlen ismérve, - A kutatás-fejlesztés állandóan megujuló kapcsolatrendszerében folyamatos ismeretátvétel és adaptálás megy végbe, ugyanakkor csak az utóbbi eredményei kerülnek közvetlenül felhasználásra a termelésben. Ide kapcsolható a gazdasági hatás fogalma is. Hosszabb távon már nem hagyható figyelmen kivül a kutatás és a fejlesztés, a kutatáson belül pedig az alap-és az alkalmazott kutatás aránya és az ezekkel kapcsolatos ráforditások. - A gazdasági hatás értékelése nem lehet teljes; a felhasználás térbeni és időbeni kiterjedtsége miatt az értékelés csak korlátozott. A tudományos ismeretek bizonyos élettartammal rendelkeznek, felhasználási idejük azonban előre nem határozható meg. A felhasználás kiterjedtsége, tehát a gazdasági hatás is az idő függvényében változik. Ha a kutatómunka hatékonyságának megítélésekor a gazdasági hatást objektiv értékelő ismérvként kivánjuk szerepeltetni, ugy a felhasználási területen végbemenő komplex változások hatását is figyelembe kell venni, és a kutatás-fejlesztéstermelés-felhasználás teljes ciklusát együttesen is vizsgálni kell. Az a körülmény, hogy a kutatómunka eredményét különböző ágazatokban /termékcsoportokban, alapvető technológiákban/, és eltérő mértékben alkalmazhatják, a gazdasági hatás nagyságát olyan tényezőktől teszi függővé, amely nincs közvetlen összefüggésben az elsődleges kutatómunkával, a kutatási cél eléréséhez szükséges tényezők felhasználásával és azok ráfordításaival, - A hatékonyság értékelése során számottevő problémát okoz a kutatási eredmény meghatározása és számszerűsítése. A kutatási eredményeket éppúgy nem lehet minden esetben egységes alapon és azonos mértékegységekben számba venni, mint magukat a kutatási célkitűzéseket. Az eredmény meghatározásának és mérésének nehézségét gyakran még a ráfordítások értékelése is sulyosbitja. - A kutatómunkára vonatkozó információnak műszaki minősége /tartalma/ mellett rendelkeznie kell olyan értékelő kritériumokkal, amelyek biztositják azt, hogy az ipari hasznositás során a tényleges ipari hasznosítást egybe lehessen vetni a feltételezett mutatókkal. A termelés-felhasználás során a műszaki-gazdasági mutatók olyan változását érik el, ami megfelel a kutatómunka során feltárt összefüggésekre alapozott feltételezéseknek, előzetes számitasoknak. Az objektiv értékelés fontossága különösen a hosszutávu, nagyvolumenü, strukturát módositó komplex fejlesztési programok esetén nyomul előtérbe, de fontossága vitathatatlan a kisebb jelentőségű fejlesztési variánsok közötti választáskor is. Ugyanakkor éppen a hosszutávu fejlesztési célkitűzések információi tartalmazzák az időtényező miatti legtöbb b izony talans ágot . NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK A KUTATÁS-FEJLESZTÉS HATÉKONYSÁGMÉRÉSE TERÜLETÉN MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK A nemzetközi és hazai szakirodalomban számos kisérlet, javaslat található a kutatás hatékonyságának meghatározására. Megkíséreljük rendszerezni e módszereket 7