Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Szemle
szer, a kutatásgazdálkodást végző alrendszer. A funkcionális kutatásdöntési struktúrával kapcsolatban nemcsak lineáris kapcsolat áll fenn, hanem azt átfedő hierarchikus kapcsolat is. Például a kutatásdöntési főfunkció utáni első szinten emiitett kísérletvezetés és a többi főfunkcionálisan azonos szintii alrendszer között hierarchikus döntési kapcsolat áll fenn abban az értelemben, hogy a kísérletvezetés határozza meg az összes többi kisérleti alrendszer "normáját". Vagy: a második funkcionális szintű "operativ kisérletirányitás" és "próbatermelés" között is hierarchikus döntési kapcsolat áll fenn, amennyiben az operativ kutatásirányitási alrendszer szabályozza a próbatermelést. Ebben a funkcióban még több hasonló hierarchikus döntési kapcsolat található. A MOTIVÁCIÓS PARAMÉTEREK SZEREPE A kutatási rendszer hierarchikus döntési strukturája tehát olyan értelemben határozza meg a rendszer elemei közötti kapcsolatokat, hogy mely kisérleti elem befolyásolja döntően valamely másik elem vagy elemek viselkedését,12/ akár egyirányú vezérlés, akár visszacsatolásos szabályozás formájában. E tény révén szoros összefüggés áll fenn a kutatóhelyi hierarchikus és a döntési ismérv-struktura között. A hierarchikus döntési struktúrában ugyanis magasabb szinten álló elemek határozzák meg az alárendelt elemek szabályozásának ismérveit, ezeknek az elemeknek a célfüggvényeit /un. norma formájában/. A hierarchikus döntési struktúrában lefelé haladva az ismérvek tartalma és megfogalmazása megváltozik, olyan kisérleti paramétereket tartalmaznak, amelyek az irányitott kisérleti elem viselkedése, illetve szabályozása szempontjából relevánsak. Ezért a kutatási rendszerekben nem elegendő, ha a szabályozási ismérvek megfogalmazásánál objektiv kisérleti paraméterekre szoritkozunk, hanem azokat mindig ki kell egészitenünk motivációs paraméterekkel is.13/ A szabályozó alrendszer által a szabályozott alrendszerrel közölt normában tehát szerepelnie kell azoknak az értékeknek, amelyeket a szabályozott kutatási alrendszer működésének eredményeként tőle elvárunk, továbbá azoknak az értékeknek, amelyek révén a szabályozott alrendszer célfüggvényét ugy kivánjuk befolyásolni, hogy összhangban álljon a kutatási rendszer egészének célfüggvényével. Ezek a kutatási döntés motivációs paraméterei. A vegyipar kutatásdöntési rendszere például közli a kutatási egységekkel azokat a paramétereket, amelyek teljesitését tőle megkivánja: miből, mennyit kutasson, milyen ráfordítással és költséggel, milyen technológiával, milyen határidőre.1^' Ezt a "normát" ki kell egészitenie motivációs paraméterekkel, úgynevezett kutatásgazdasági ösztönzőkkel , például prémiumfeltételekkel, szolgálati, szabadalomjogi szabályokkal, megtakarításokban és ujitásokban való anyagi érdekeltséggel, sőt erkölcsi ösztönzőkkel is: előléptetési, kitüntetési lehetőségekkel. Igy a szabályozott kutatási alrendszer elemei érdekeltté válnak abban, hogy az előirt értéket /a normát/ teljesitsék, célfüggvényükben döntő súlyt kapnak a kutatási rendszer egészének célfüggvényét szolgáló elemek. A szabályozott elem cselekvési motiválásában előtérbe kerül a vegyipari gyártási rendszer egészének kutatási érdeke, ezért beszélünk itt motivációs döntési paraméterekről. 12/ HEUER, G.: So steuern wir die Forschungs- und Entwicklungstätigkeit. /Igy szabályozzuk a kutatási és fejlesztési tevékenységet./ = Industrielle Organisation /Zürich/, 1975.5. no. 244-248. p. 13/ SAFTOIU,G.: Cercetarea technico-stiintifica uzinala. /Ipari műszaki-tudományos kutatás./ = Era Socialists /Bucure^ti/,1975.17.no. 36-40.p. 14/ GABOR,D.: The proper priorities of science and technology. /А tudomány és a technika megfelelő paraméterei./ Southampton, 1972. Camelot University Pr. 16-18. p. 44
