Tudományszervezési Tájékoztató, 1977
1. szám - Szemle
vezést: а/ mennyiségi tervezés /kapacitásmérleg/, b/ választék tervezés /a kísérleti kapacitások elosztása a termelési választék között/, с/ a kísérleti termelés ütemezése /évi, havi, dekádtervek/, d/ a kisérletek pénzügyi tervezése. Ez utóbbinak további bontásával eljutunk a kísérleti részcélok negyedik szintjéhez; a/ előkalkuláció, b/ költséglervezés, с/ utókalkuláció /itt most nem bontjuk tovább a célokat/. Válasszuk ki a kísérleti költségtervezés részcéljait, amelyhez természetesen költségtervezési funkció tartozik. Ez azonban még mindig ko mplex funkció, amely tovább bontható a következő részfunkciókra:"' a/ kísérleti költségadatok begyűjtése /az információfeldolgozási alrendszertől/, b/ kísérleti költségtervezési módszerek meghatározása, с/ a kísérleti költségtervezés programjának kidolgozása /a munkamenet meghatározása/, d/ a kisérleti program végrehajtása, е/ a kísérleti eredmények ellenőrzése, f/ a kisérleti költségterv kibocsátása. A költségtervezési alrendszer a felsorolt hat elemből áll, mindegyiknek pontosan meghatározott funkciója van, és ugyancsak pontosan meghatározott a viszonya a többi rendszerelemmel — mind saját alrendszerén belül, mind a kisérleti rendszer más elemeivel /pl. bemenetét és kimenetét illetően, vagyis honnan meriti az adatait, és kinek továbbítja a munkája eredményét/, HIERARCHIKUS STRUKTURA A funkcionális strukture tárgyalásakor még nem volt szó a kutatásdöntési funkciók hierarchiájáról. ' Csak implicite, a célstrukturához hasonlóan lineáris hierarchiát tételeztünk fel, abban az értelemben, hogy a kutatásdöntési főcéltól és a hozzárendelt főfunkciótól lineárisan haladtunk lefelé a részcélok és a részfunkciók felé. Döntési hierarchiáról itt csak abban az értelemben lehetett szó, hogy a lebontás során ügyelnünk kellett arra, az azonos szintű célok /és funkciók/ a kutatási rendszer egésze szempontjából azonos jelentőségűek és súlyúak legyenek, és a fa egy—egy csomópontjából kivezetett elágazások a csomópontra definiált célnak valóban alcéljai /illetve valamely főfunkciónak alfunkciói/ legyenek. Ez azonban kutatásdöntési szempontból még nem hierarchia. Hierarchikus döntési relációról akkor beszélhetünk, ha a kutatási rendszer egyik eleme valamilyen módon meghatározza vagy legalábbis döntően befolyásolja a kutatási rendszer másik elemének viselkedését. Ezért hierarchikus döntési struktúrája csak olyan kutatási rendszernek lehet, amelyben irányítás, 1 1/ vezérlés vagy szabály.ozás áll fenn. Vezérléses kutatási rendszerekben a döntési hierarchia egyirányú és lineáris, a kutatásirányitó elem /alrendszer/ utasításokat ad az irányított kutatási elemnek /alrendszernek/, amely azokat végrehajtja, hz ilyen döntési hierarchia bürokratikus jellegű kutatási rendszerekre jellemző. A diagnosztikai /szabályozási/ kutatásdöntési rendszerekben az irányító és irányitott elemeket visszacsatolásos kapcsolat jellemzi. A hierarchikus kutatásdöntési struktura az irányítási relációk halmaza. Bonyolult kutatástechnológiai rendszerek több szabályozási körből tevődnek össze, mégpedig több szinten, vagyis magasabb szintű szabályozási körök több alacsonyabb szintű szabályozási körből is állhatnak. így pl. a vegyipari kutatás általános kutatáspo— litikáját meghatározó felső szintű vezetés és a kutatáspolitikát végrehajtó többi kutatási egység ilyen szabályozási körből áll — pl. a kisérletirányitási alrend9/ GOLD, В.: Alternate strategies for advancing a company's technology. /Alternativ stratégiák egy vállalat technológiájának előbbrevitelére./ = Research Management /New York/, 1975.4.no. 23-28.p. 10/ KRÖBERjG.: Praxisreife Lösungen auf breiten theoretischen Fundament. /Gyakorlatra érett megoldások széles elméleti megalapozása./ = Spektrum /Berlin/, 1975. 7/8.no. 22-25.p. 11/ STECKLER.U.: Zielgerichtete Planung des F/E-Potenzials. /А K+F potenciál célra orientált tervezése./ = Die Wirtschaft /Berlin/,1975.16. no. 3-6. p.
