Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

1. szám - Figyelő

még mindig erősen tartják magukat és nemcsak a laikusok körében uralkodók. E sztereotipiák feltárása hozzásegíthet a tudomány és társadalom viszonyának javitásához. — HILLS,Ph. - SHALLIS ,M. : Images of science. /Képzetek a tudományról./ = New Society /London/,1975. aug.28. 477-478.

p. „ A Az OECD Tudományos és Műszaki Politikai Bizottságának ülése I975.június 24-25-én tartotta az OECD Tudományos és Műszaki Politikai Bizottsága /Committee for Scientific and Technological Policy — CSTP/ miniszteri szintű találkozóját. A miniszterek kommünikéjükben megállapították, hogy az OECD országok tudományos és műszaki erőforrásai döntő szerepet játszanak az egyes országok törekvéseinek megvalósításában. Az OECD országok a világ kutatási kapacitásának kétharmada fölött rendelkeznek, s jelentős erőket koncentrálnak az energia-, az élelmezésiés szociális problémákra. Az ülés fő témája a tudományos és technikai ismeretek hatékony alkalmazása volt a kormányok politikájának meghatározásában, végrehajtásában és tartalmában. A viták hat téma köré csoportosultak, mindegyiknek fontos országos és nemzetközi vonatkozása volt. Az OECD miniszterek az alábbi következtetésekre jutottak: 1. A tudomány és technika szerepe a döntéshozatalban. A miniszterek szükségesnek Ítélték, hogy felmérjék, miként alkalmazzák a tagországok a tudományt és a technikát a kormánypolitika kialakításában, melyek a közép- és a hosszutávu tervezés elemei, amelyek segítségével feltárható a társadalmi, gazdasági, tudományos és műszaki tényezők közötti viszony, s végül megállapították, hogy erőteljesebben be kell vonni a társadalomtudományok képviselőit a döntéshozatali eljárásba. 2. A kutatási rendszerek irányítása. A kutatási rendszer nem összpontosítható csupán a társadalom rövidtávú problémáira, hanem biztosítani kell rugalmasságát mind a rövid, mind a hosszutávu feladatok megoldásában. Egyes országok K+F költségeinek csökkentése nehézségeket okoz e rugalmasság megteremtésében, ezért szükségessé válik a kutatási rendszerek és a tudósok mobil i tásának vizsgálata. A kielégítőbb döntéshozatal érdekében javítani kell a K+F adatok elemzését és értelmezését, keresni kell a módokat a kutatási rendszerek hatékonyságának növelésére. 3. Tudomány, technika, társadalom. A tudomány és technika sikeresebb alkalmazásának a környezetvédelem, a tömegközlekedés, a várostervezés, a munkakörülmények javitása területén kell érvényesülnie. A műszaki ösztönző politikáknak figyelembe kell venniük a nem kivánatos társadalmi hatásokat. Szükségessé válik a természet- és társadalomtudományok szorosabb kapcsolatának megteremtése az interdiszciplináris kutatásokat igénylő problémák megoldásában. Jobban meg kell ismerni a társadalmi problémákra irányuló interdiszciplináris kutatások vezetésében érvényesülő tényezőket. 4. A közvélemény figye 1 embev étele . Kiterjedt és nyilt párbeszédet kell állandósítani a közvélemény és a tudományos és műszaki tevékenységért felelős személyek között. Az OECD-пек meg kell vizsgálnia, hogy a tagországok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek az emberek tudományos és műszaki ügyekbe való bevonásával kapcsolatban. Hatékony eszközöket kell kidolgozni a nagyközönség informálására az uj műszaki fejlesztések hatásáról, a közvélemény reakcióinak összegyűjtésére. 5. Az erőforrások uj koncepciója. A miniszterek felhívták a figyelmet a világ természetes erőforrásainak helyesebb kiaknázására. A probléma komplex volta miatt ehhez szükséges más nemzetközi szervezetek bevonása. Az élelmiszer kérdés égető problémájának megoldására az Egyesült Államok a szóbanforgó terület K+F-ének fokozását sürgeti, s aktiv lépéseket követel az illetékes OECD bizottságoktól. 75