Tudományszervezési Tájékoztató, 1976

2. szám - Szemle

A tudománytörténet és a tudományszociológia közötti másik —noha inkább csak látszólagos— párhuzamra ad okot Holton megkülönböztetése a "private science" és a "public science" között. Holton "private science" elnevezése a kutatómunka személyes aspektusaira vonatkozik, "public science"-e pedig a tudományos közleményekben és monográfiákban megjelenő tudományra. Cotgrove és Box empirikus szociológiai vizsgálatai szerin tiv a "private scientists" azok, akik nemigen törődnek a tudományos közösség elismerésével és a publikálással; főleg ipari kutatólaboratóriumokban dolgoznak, eredményeik a helyi sikereket készitik eló s gazdagitják. Velük ellentétben a "public scientists" —akik elsősorban egyetemi kutatóintézetekben dolgoznak— helyi szervezetüknél föltétlenül szélesebb körben publikálják kutatómunkájuk eredményeit, hiszen közleményeik alapján várják az elismerést a szélesebb körű tudományos közösségben helyet foglaló szakmai nagyjaiktól. Könnyű lenne valóságos listát fölsorolni a párhuzamos problémák alapján /pl. a tudományfejlődés modelljei, tudományos tabuk, a tudományos konfliktusok dinamikája és kognitiv következményei, analógiák és modellek átvitele egyik tudományterületről a másikra, egymástól független azonos felfedezések és prioritásharcok, problémára találás és probléma-választás stb./15/ ehelyett azonban vizsgáljuk meg röviden a két diszciplina —tudománytörténet és tudományszociológia— tematikus párhuzamait. Az első az a történeti és szociológiai téma, amely a tudományos ismeret-készlet szelektiv növekedésével foglalkozik. A tudományfejlődés szelektiv jellegét hangsúlyozó szociológuso réges-régen megcáfolták már a fejlődés egyetlen lehetséges utján elkerülhetetlenül haladó tudomány régebbi képét; ujabban azonban még az ő mérsékelt haladás-elképzelésüket is tarthatatlannak vélik a tudományban. Néhány szociológus —láthatóan Kuhn, Popper és Lakatos munkáinak sajátságos értelmezése alapján— élesen relativisztikus poziciót foglalt el. Az ő álláspontjuk szerint elég annyi, hogy a tudományos ismeretek szelektiv szaporodásával számoló modellt fogadjon el valaki, s máris vulgárpozitivistának minősül: olyasvalakinek,aki bedőlt a tudományfejlődés "egydimenziós kumulativ" mitoszainak*". Ezek a relativisták a történelem etnocentrikus és jelencentrikus "whig interpretációjának"^"/ a bűnét olvassák már annak a fejére is, aki annyit mer állitani, hogy a tudományos ismeret, ha számtalan bonyodalommal is, de mégiscsak növekedett, s a mai csillagászok tudása a napról, a holdról, a bolygókról, a csillagokról ténylegesen szilárdabb, átfogóbb és pontosabb, mint a számoszi Arisztarkhoszé vagy akár Ptolemaioszé volt. Donald Campbell jegyezte meg, hogy az ujabb tudományfilozófia egy része "öncsaló rendszernek festi a tudományt, amely képtelen megkülönböztetni az igazságot a törzsi mitoszoktól".19/ Ilyen mérvű történeti relativizmusnál azonban már ugylehet teljes for14/ COTGROVE,S. - BOX,S.: Science, industry and society: studies in the sociology of science. /Tudomány, ipar és társadalom: tudományszociológiai tanulmányok./ London,I97O. Allen and Unwin. 26.p. ' 15/ Számos ilyen példát vizsgál MERTON,R.K.: The sociology of science: Theoretical and empirical investigations. /Tudományszociológia. Elméleti és empirikus vizsgálatok./ Chicago ,1973- Univ. of Chicago Press. 16/ SOROKIN,P.A.: Social and cultural dynamics. /Társadalmi és kulturális dinamika./ New York,1937« American Book. 17/ WEINGART,P.: Social processes of scientific development. /А tudományfejlődés társadalmi folyamatai./ London

,1974. Routledge and Kegan Paul. 45-68.p. 18/ A "whig tévedés" klasszikus diagnózisa: BUTTERFIELD.H.: The whig interpretation of history. /А történelem whig értelmezése./ London,1931

,G.Bell. Butterfield azonban sohasem süllyedt relativizmusba, nem tagadta a transzkulturális "objektiv tudás" szelektiv szaporodásán. Lásd tudománytörténeti előadásait: The origins of modern science I3OO-I8OO. /А modern tudomány eredete, I3OO-I8OO./ London,1949. G.Bell-. 19/ CAMPBELL,D.T.: Objectivity and the social locus of scientific knowledge. /Objektivitás és a tudományos ismeret társadalmi helye./ Elnöki megnyitó, Division of Social and Personality Psychology of the American Psychological Association, 1969. szept.2. , 177