Tudományszervezési Tájékoztató, 1976
2. szám - Szemle
meg át van itatva témákkal, amelyek —annyi sok téma szokása szerint— a képzeletnek ama részében' keletkezhettek, amely még akkor formálódott, mikor a leendő kutató tudatosan el sem határozta, hogy tudós lesz." A TÉMA-ELEMZÉS MÓDSZERE. PÁRHUZAMOK A TUDOMÁNYTÖRTÉNETBEN ÉS A TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIÁBAN Holton joggal kerüli az efféle hangzatos elnevezéseket; de ha azt vizsgáljuk, hogy mit csinál —márpedig általában nem árt tudni, hogy az ember mit csinál—, akkor mégiscsak reákényszerülünk erre az útra. Először is határozottan induktiv módszerrel azonositja témáit; a tematikus módszerek, fogalmak, állitások és hipotézisek e tekintetben is hasonlítanak távoli unokatestvéreikhez, pl. Lakatos "kutatói programjaihoz", Kuhn "paradigmáihoz és diszciplináris mátrixaihoz", Elkana "tudomány-képeihez". Manapság már maga az "indukció" szó is gyanúsan hangzik sokaknak, dehát mások meg a "dedukciótól" vagy akár a Peirce-Hanson féle divatos "abdukciótól" ódzkodnak hasonlóképpen. Mindenesetre, a téma-elemzés lehetőségeinek a kikutatása esetről-esetre való tanulmányokat igényel a témák funkcióképes listájának az összeállításához, ä csak egy ilyen induktivan összegyűjtött téma-lista empirizmusa alakitható át osztályozással kategóriák analitikus racionalizmusává. De módszernek kell neveznünk Holton téma-elemzését azért is, mert a szociológiában évtizedek óta ismert már "tartalomelemzés" /content analysis/ néven. Implicit és explicit témák azonosítására téma-elemzéses eljárást dolgoztak ki, s igy következtettek —általában a kommunikációk és különlegesen a propaganda esetében— a közlő ^ lelkiállapotára és ezzel a módszerrel interpretálták a közleményre adott válaszokat. S egyfajta strukturális analízis szolgált "a különféle témák kapcsolatainak" a vizsgálatára. Holton a tudománytörténetirásban azt keltette életre, ami a közvélemény-szociológiában már majdnem elsikkadt: a dokumentumok tartalomelemzését ki nem mondott "csendes témák" és tematikus strukturák azonosítására. Erről a párhuzamról persze Holton is tudott; hivatkozik is rá, hogy más területeken régóta sikerrel használják a téma-elemzés módszerét. Az alábbiakban csupán néhányat emiitünk a sok párhuzamból Holton fogalomalkotása és a tudományszociológia problémái között. A nyolcas ut felsorolásában emliti Holton, hogy a megosztható tudományos ismeretek időbeli fejlődésvonala "előzményeket, párhuzamokat, folytatásokat és szakadásokat" tartalmaz. S ez nyilvánvalóan összefügg azokkal az esettanulmányokkal, amelyeket a tudományszociológusok a "korán-" és a "későn érkezett" felfedezésekről készítettek. Rokon probléma ezzel a tudományos "siker" és "bukás" kérdése. A tudománytörténészek, amint V.atkins irja 13/. "elfogultak a sikerrel szemben"; pedig a legkülönfélébb okokból bekövetkező sikertelenség vizsgálata elsőrendűen fontos, ha csakugyan meg akarjuk érteni a tudósok viselkedésének és a tudományos ismeretek fejlődésének bonyolult kölcsönhatását a tudomány társadalmi szervezetének és történetileg változó normativ struktúrájának az összefüggésében, és a kérdést a környező társadalomba és kulturába ágyazottan vizsgáljuk. 11/ LASSWELL ,H.D. - LEITES ,N.: Language of politics: Studies in quantitative semantics. /А politika nyelve: Tanulmányok a kvantitatív szemantikában./ New York, 1949. Stewart. — BERELSON,B.: Content analysis in communication research. /Tartalomelemzés a kommunikációkutatásban./ New York, 1952. Free Press. — MERTON,R.K. : Mass persuasion. /Tömeges meggyőzés./ Stanford ,Conn. ,1971• Greenwood Press. /Reprint, első kiadása 1946./ 12/ ZUCKERMAN ,H.A. : Cognitive and social processes in scientific' discovery: recombination in bacteria as a prototypical case. /Kognitiv és társadalmi folyamatok a tudományos felfedezésben: a baktériumrekombináció mint prototipikus eset./ = Előadás az American Sociological Association évi közgyűlésén, 1974.augusztus. 13/ WATKINS.J.: Explanation in the behavioural sciences. Ed.by R.Roger and F.Cioffi. /Magyarázat a viselkedéstudományban. Szerk.R.Roger és F.Cioffi./ New York, I97O. Cambridge Univ.Press. 167-217.p. 176
