Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

s z á g о к többségére a soknyelvüség a jellemző. A sok kis dialektus közti összekötő nyelv általában a volt gyarmatosítók nyelve. Nemegyszer az önálló nemzeti nyelv kialakításának az akadálya nem az, hogy egy kezdetleges vadászföldmüvelő-gyüjtögető közösség önálló Írással sem rendelkező nyelvét kell képessé tenni a modern civilizáció teljes ismeretanyagának hordozására. Bár ez is hatalmas feladat /a nyelv hajlékonyságának, szókincsének fejlesztése/, de nehezebb és veszélyesebb az a döntés, hogy az egymással szembenálló törzsek nyelvei közül melyik legyen ez a fejlesztendő nyelv. Még élesebb a konfliktus, ha a többnyelvűség két nyelv szembenállásává válik. Bár ez már elsősorban nem nyelvi probléma, a szociolingvisztikának mégis nagyobb szerepe van ilyen helyzetekben is a puszta leírásnál; a nyelv politikai tervezés, a nyelvoktatás befolyásolhatja a beszélők "attitűdjét", viszonyulását a nyelvhez — vagy legalábbis feloldhatja nyelvi elszigeteltségüket, elzárkózásukat. Fontos probléma a bevándorlók, vendégmunkások többnyelvűsége és annak hatása a következő generációk nyelvi —és szellemi— fejlődésére /például a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozó vendégmunkások kiszolgáltatottságának egyik tényezője elégtelen német nyelvtudásuk; gyermekeik iskolai hátránya óriási/. A "nyelvek békés egymás mellett élésére" példát szolgáltató országokban is nagy szerepet játszik a nyelvi tervezés; a kis, sokszor csak párezer beszélőt számláló nyelvek fejlesztése nélkül nem terjedhet az oktatás. Egyazon nyelv szociolektusainak szembenállása —igy például az Egyesült Államokban mint a faji kérdés egyik tünete— újra előhozhatja a nyelvek "érték" szerint szembeállításának veszélyes tanát /végletes megjelenési formája: a néger gettókban beszélt angol nyelv biológiailag meghatározott szegényebb voltáról beszélnek/. Ezzel együtt jár a nyelvoktatási kérdések előtérbe kerülése. A világon beszélt többezer nyelv közti érintkezést megkönnyítendő egyre születnek az ujabb mesterséges nyelvek, és terjed a legbeváltabb: az eszperantó. A keveréknyelvek sok esetben segédnyelvből nemzeti nyelvvé váltak; instabil voltuk, gyors alakulásuk érdekes kutatási téma. Különleges eset egy nyelv mesterséges "feltámasztása" /Izrael/, ehhez járul még a jiddis-héber kétnyelvűség is /illetve a bevándorlók első generációjánál az eredeti —például angol, német, magyar stb.— nyelvet is számitásba véve: háromnyel vüség/. A KUTATÁSOK PILLANATNYI IRÁNYAI Az egész a n g 1 i a i szociolingvisztikai kutatáson rendkívül erősen érződik Bernstein hatása; vele szemben még a kritikai hang is ritkaság. Talán itt a legegységesebb a kép: a nyelv —gondolkodás— oktatás problémakör "bernsteiniánus" 90