Tudományszervezési Tájékoztató, 1975

1. szám - Szemle

Vizsgálatunkból ki kell zárni a kommunikáció univerzális emberi tulajdonságait /bár ezek köre kisebb, mintsem általában feltételezik, hiszen még a sirás, nevetés, öröm, gyász "szabályai" is lehetnek társadalmilag meghatározottak/. Figyelmen kivül hagyhatjuk az olyan "extralingvisztikai" jellemzőket is, amelyek egy-egy személy azonosítását, illetve biológiai állapotát tudatják velünk /kor, nem, testalkat, egészségi állapot — például rekedtség/. A kommunikációs folyamat szempontjából azok az úgynevezett "paralingvisztikai" jegyek a fontosak, amelyek közege nem a szó, legalább potenciálisan tudatos irányítás alatt állnak és amelyeket egy adott közösségen belül szabályok, normák szabnak meg. Ezek lehetnek nem hanghoz és nem szóhoz kötöttek /mimika, testtartás, gesztusok, szemmozgás, a nézés iránya, térbeli távolság stb./. Hanghoz, de nem szóhoz kötött az intonáció, hangsúly, hangminőség. A beszédben háromféle információ érkezik együtt: gondolati , /ezt túlnyomórészt nyelvi jelek szolgáltatják — szavak/', "i n d e X i к u s" , amely a beszélő állapotára vonatkozik /a biológiai jellemzőket inkább az extralingvisztikai, a pszichikai és társadalmi vonásokat a nyelvi és paralingvisztikai információ adja meg/. Az információ harmadik tipusa a beszédesemény kezdetét és végét, illetve a beszélgetésen belüli váltásokat jelzi /például baráti beszélgetés vacsoránál, majd valaki feláll, hogy pohárköszöntőt mondjon — áttérés jelzése a testhelyzet megváltoztatásával egy formálisabb regiszterbe/. Ez szabályozza a beszédesemény időbeli eloszlását is /például hanglejtés, pillantás szerepe a saját mondanivaló elhangzásakor: "Most te beszélhetsz"/. Mindez nyelvi és paralingvisztikai eszközök által történik. A JELENKORI SZOCIOLINGVISZTIKAI KUTATÁSOK HELYZETE ÉS TIPIKUS VONÁSAI EGYES ORSZÁGOKBAN A jelenlegi helyzet bemutatásakor két szempont szerint is haladhatunk: 1. Mely országok, területek, népcsoportok nyújtják a szociolingvisztika által leginkább feldolgozható —és remélhetőleg megoldható— problémákat? 2. A kutatások országónkénti helyzete. E két felosztás általában nem esik egybe; sajnos általában éppen ott a legfejletlenebb a kutatás, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. NÉHÁNY AKTUÁLIS NYELVI PROBLÉMA Az alábbiakban csupán felsorolni igyekszünk néhányat a legégetőbb nyelvi problémák közül /természetesen a nyelv nem okozója, csak tünete mindezeknek, egy a sok összetevő köz ül/. A gyarmati sorból nemrég felszabadult fejlődő or89